Bő kétezermilliárd nyugdíjcélra
Ebben szerepelnek a nyugdíjbiztosítások mellett az életbiztosítások, az önkéntes nyugdíjpénztárak, valamint a nyugdíj-előtakarékossági (nyesz) számlák is – mondta Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) biztosítás-, pénztár-, pénzügyi vállalkozások és közvetítők felügyeleti igazgatója a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) által rendezett siófoki konferencián.
Az igazgató – akit az MTI idézett – hozzátette: a több mint 2000 milliárd forint megtakarítás közel kétharmada állampapír, így ez a szektor jelentősen hozzájárul az államháztartás finanszírozásához.
Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke közölte: az első fél évben a magyar biztosítók életbiztosítási díjbevétele 453 milliárd forintot tett ki, ez 2,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
Nagy Koppány az MNB adatai közül kiemelte: a nyugdíjbiztosítások éves átlagdíja 215 ezer forint volt a múlt év végén. Az ügyfelek 18 biztosító 66 terméke közül választhatnak.
A szerződéskötéskori átlagos életkor – szakzsargonban a belépési életkor – 45 év. Aki ekkortól húsz éven át havi 20 ezer forintot fizet be a pénztárba – a költségek levonásával, továbbá 1-2 százalékos éves hozammal kalkulálva – a nyugdíjba vonulásakor 6 millió forinttal rendelkezik. Ebből további húsz éven át havi 30 ezer forint nyugdíj-kiegészítéshez juthat.
A felügyeleti igazgató kiemelte azt is, hogy az életbiztosítások után, a biztosítók által az alkuszoknak kifizetett – az éves díj 110 százalékát kitevő – jutalék jelentősen hat a teljes költségmutatóra (TKM-re). Például tíz év távlatában ez a jutalék 2,25 százalékkal csökkenti a hozamot.
Kevés az innováció
A biztosítási felső vezetők 83 százaléka úgy véli, hogy cégének jövőbeli sikere nagyban azon múlik, hogy képesek lesznek-e innovációra – derül ki a KPMG International felméréséből, amelyet a Biztosítási Szemle idézett. Ám csaknem ugyanennyien mondták azt is, hogy a mindennapi követelményeknek való megfelelés viszi el a legtöbb erőforrásukat, és nem rendelkeznek az innováció előmozdításához szükséges képességekkel. A megkérdezett felső vezetők 48 százaléka tapasztalt zavarokat az új, sokkal innovatívabb versenytársak megjelenése miatt.
