Növelnék a pénztári jutalékot

Az önkéntes nyugdíjpénztárak adókedvezményét a kormány hosszú távon fenn kívánja tartani, hogy támogassa az öngondoskodást – jelentette ki Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a Pénztárszövetség pénteki konferenciáján. A pénztártagok jelenleg az egyéni befizetéseik után 20 százalék, évente maximum 150 ezer forintnyi adókedvezményben részesülhetnek. Az államnak ez a kedvezmény egyébként évről évre többe kerülhet, az egyéni befizetések nagysága ugyanis folyamatosan nő. Balogh arról nem beszélt, hogy a befizetések másik lábát, a munkáltatói hozzájárulásokat a kormány már inkább gyengítette az idén, a kedvezményesebben adózó cafeteriajuttatásokon belül ugyanis a nyugdíjpénztárak egy nettó 200 ezer forintos éves kereten osztozhatnak az idéntől több más juttatással, egyebek között az Erzsébet-utalvánnyal.

Bár sokan aggódnak a nyugdíjakért, Balogh egy felmérésre hivatkozva arról beszélt, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer Magyarországon stabil, a GDP-arányos nyugdíjcélú kiadások 2060-ig alig változnak majd. Öngondoskodásra ugyanakkor a helyettes államtitkár szerint is szükség van ahhoz, hogy magasabb szintű ellátásban részesülhessenek az idősek. Ennek egyik módja lehet az önkéntes nyugdíjpénztári takarékoskodás, ami – tekintettel arra, hogy a kasszák a befektetések 60 százalékát állampapírban tartják – a makrogazdaságnak is kedvez.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyamatosan vizsgálja a pénztári szektort – mondta a konferencián Kisgergely Kornél, a jegybank ügyvezető igazgatója. Évente átlagosan 17 átfogó vizsgálatot tartanak a szektorban. A jegybank fő irányelvei a szektorral kapcsolatban egyrészt az életciklus-szemlélet, vagyis az, hogy az ügyfelek a saját életkoruknak megfelelő portfóliókban tartsák a megtakarításukat. Emellett azt is szeretné elérni a jegybank, hogy a nyugdíjpénztári kifizetések ne egy összegben, hanem járadék formájában teljesüljenek. Ezt egyébként a pénztárak sem elleneznék a korábbi megszólalásaik alapján, az más kérdés, hogy az ügyfeleknek nem kell a járadék, a kifizetések marginális része történik csak ebben a formában.

A nyugdíjpénztári tagok száma egymillió fölött van, ami elég jó arány is lehet a négymillió hazai munkavállalóhoz képest. Ezen belül nagyon magas viszont a nem fizető tagok aránya, meghaladja az 50 százalékot. Jelenleg 140 ezer körül van az olyan tagok száma, akik már legalább öt éve nem fizetik a tagdíjakat, a nemfizetés miatt kizárható tagok átlagos egyenlege 212 ezer forint. A szektort segíti, hogy az elmúlt években jók voltak a pénztári hozamok, és a törvények lehetővé teszik, hogy a passzív tagok számlájáról a pozitív hozam terhére levonják a működési költségüket a kasszák. A jövő azonban befektetési szempontból bizonytalan, az állampapírpiaci hozamok leestek, így a működés terén kockázatokat hordoz a nem fizető tagság utáni díjak elmaradása. A másik komoly kockázat, hogy a távozó tagokat nem pótolják az új belépők, folyamatosan csökken a taglétszám. Az új tagok szerzésének egyik akadálya a szabályozás – ismerte el Kisgergely. 2012 óta a pénztárak csak minimális mértékű jutalékot tudnak fizetni az értékesítőknek az új tagok beszervezése után, ezen változtatni kívánnak, módosítani szeretnék az erről szóló törvényt. Az átléptetést nem támogatják, de az új tagok rekvirálását ösztönöznék majd.

A különféle nyugdíjtermékek összehasonlítását is segítené az MNB. A jegybank olyan navigátort hozna létra, amellyel össze lehetne vetni a nyugdíj-előtakarékossági számlákat (nyesz), a nyugdíjpénztárakat és a nyugdíjbiztosításokat. Jelenleg egyébként a kalkulációk szerint a nyesz költségeit lehet a legjobban leszorítani, bár ez azon is múlik, milyen aktívan kereskedik az ügyfél, de a pénztárak és a biztosítások között is vannak nagyon olcsóak.