Küszöbön a nagy változás, időszorítóban vannak a cégek, jön a bértranszparencia
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgy országos kutatás szerint a munkáltatók többsége még nem készült fel a szervezeti kultúrát alapjaiban meghatározó változásra, míg a munkavállalók attól félnek, hogy nyilvánossá válik a fizetésük. A PwC Magyarország és a Profession.hu most közös programot indít a bértranszparenciával kapcsolatos tévhitek felszámolásáért és a zökkenőmentes átmenetért.
Az EU bértranszparencia-direktívája (PTD) 2026 közepéig ad időt a tagállamoknak, hogy kidolgozzák a megfelelő szabályozási hátteret a bérek átláthatósága érdekében.
Ettől kezdve a vállalatoknak objektív, nemi szempontból semleges kritériumokon alapuló, átlátható bérstruktúrával kell majd rendelkezniük, amely lehetővé teszi, hogy az elvégzett munka értéke összehasonlítható legyen, és a munkavállalók ennek megfelelően kapják a díjazásukat.
Nagy a különbség a nemek között a bérek tekintetében
Számos uniós rendelkezés írja elő a nemek közötti egyenlőséget, azonban az elméletet még nem sikerült gyakorlatba ültetni. EU-szinten a nők átlagosan közel 13 százalékkal kevesebb bért kapnak, mint a férfiak, ez az érték Magyarországon még magasabb, 17 százalék. Az EU bértranszparencia-direktívája a közszférára és a versenyszférára is vonatkozik majd, emellett nemcsak az alapbért érinti, hanem kiterjed a teljes bérezési rendszerre, beleértve a bónuszokat és egyéb juttatásokat is.
A Pay Transparency Direktívától azért várhatunk valódi változást, mert áthidalja az elmélet és a gyakorlat közötti hézagot: egyedülálló módon olyan konkrét előírásokat tartalmaz, amelyekkel ténylegesen beavatkozik a vállalatok bérezési gyakorlatába. Előírja az objektív szempontokon alapuló bérezési struktúra kialakítását, a bérezési rendszerek átláthatóságának növelését, az éves bérriportjelentést a nemek közötti bérszakadékról, és többletjogokat biztosít a munkavállalóknak az érdekeik hatékonyabb érvényesítése érdekében
– mutatott rá Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője.
Sok a félreértés is
A konkrét bérek közzététele helyett inkább az a cél, hogy az értékelési és bérezési folyamatok tiszták és egyértelműek legyenek, és ne hagyjanak teret a diszkriminációnak.
A PwC friss kutatási eredményei alapján kijelenthető, hogy a munkavállalók igénye sem feltétlenül az, hogy mindenki lássa mindenki bérét. Sokkal inkább az a fontos számukra, hogy tudják, a vezetőség milyen szempontok mentén dönt a bérezési kérdésekben, de jelenleg ezek számos szervezetnél homályosak.
A PwC és a Profession.hu együttműködése nemcsak edukációs célokat szolgál, hanem reagál a vállalatok körében tapasztalható bizonytalanságra is. Mivel a hazai jogszabály még nem jelent meg, sok szervezet számára nem egyértelmű, hogyan kezdjen hozzá a felkészüléshez.
