BUX 42,978.09
-1.10%
BUMIX 3,930.18
-0.67%
CETOP20 1,992.73
-1.02%
OTP 10,295
-1.62%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+4.87%
+0.84%
-0.70%
ZWACK 17,450
+2.35%
0.00%
ANY 1,600
0.00%
RABA 1,165
-0.43%
+4.04%
+1.95%
-3.85%
0.00%
OPUS 186.6
-1.69%
-0.41%
-0.37%
0.00%
-3.72%
OTT1 149.2
0.00%
-2.87%
MOL 2,872
+1.06%
DELTA 39.85
+1.92%
ALTEO 2,380
+0.85%
0.00%
-1.98%
EHEP 1,780
+0.56%
-7.64%
+0.13%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.28%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
+0.93%
+0.76%
+0.35%
0.00%
-0.31%
NUTEX 11.65
-6.80%
GOPD 12,000
-5.51%
OXOTH 3,740
+7.78%
0.00%
NAP 1,210
0.00%
0.00%
+8.74%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Viszik a nyugdíjbiztosítást

Az első fél évben nagyjából 12 milliárd forint díjbevétele származott a biztosítóknak a nyugdíjbiztosításokból, ami már majdnem eléri a tavalyi egész évi mennyiséget. A piac elég koncentrált, az öt legnagyobb szereplő részesedése 60 százalék feletti. Ezzel együtt a lakosság változatlanul nem áll jól a nyugdíjcélú megtakarításokkal.

Majdnem pontosan 12 milliárd forintnyi díjbevételt produkáltak az adókedvezmény mellett kínált nyugdíjbiztosításokból a hazai biztosítók az első fél évben, így már csaknem sikerült hozniuk a tavalyi, teljes évi, 12,7 milliárdos mennyiséget – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) adataiból. Mindezek alapján – időarányos bevételi ütemet feltételezve – az idén a 25 milliárdos méretet is elérheti a piac, amely azért már tényező a teljes életbiztosítási piacon is. Az életbiztosítási üzletágnak pedig a jelek szerint kell is a pluszbevétel: a Mabisz adatai szerint itt összesen 223,9 milliárd forintnyi díjbevétel kelekezett 2015 első hat hónapjában, s ez 2,5 százalékos csökkenést jelentett az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A nyugdíjbiztosítási üzletben – nem meglepő módon – sok szereplő lát lehetőséget, de az első féléves díjbevételi adatok alapján mégis elég koncentrált a piac: az öt legnagyobb szereplő piaci súlya az ágazati szövetség adatai szerint megközelítette a 62 százalékot az első hathavi díjbevétel alapján. Az első hathavi számok alapján a Generali a piacvezető, 14,78 százalékos, díjbevétel szerinti piaci részesedéssel, míg rögtön a nyomában ot van az NN 14,25 százalékkal. Őket sorrendben az Allianz, az Aegon és az Uniqa követte, a többiek díjbevétele már nem érte el az egymilliárdos szintet. Figyelembe kell viszont venni, hogy a viszonylag kicsi torta miatt az egyes szereplőknél pár százmilló forint a különbség – esetenként még annyi sem –, így rövid idő alatt sokat változhatnak az erőviszonyok.

A nyugdíjbiztosítások gyors felfutása arra utal, hogy a lakosság jelentős részét már erősen foglalkoztatja a nyugdíjkérdés. (A szerződésszám egyébként már tavaly elérte a 68 ezret a Mabisz szerint.) Ennek ellenére a témában készült felmérések szerint a lakosság változatlanul nem áll jól a nyugdíjcélú megtakarítások terén. Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár közelmúltban közzétett számításai szerint például Magyarországon a legtöbb 65 év feletti lakos szinte kizárólag az állami nyugdíjra bízza magát, és a lakosság mindössze 3 százalékának van nyugdíjcélú megtakarítása. A pénztár utalt az OECD 2013-ban készített elemzésére, amely szerint Magyarországon a nyugdíjasok bevételeinek több mint 86 százalékát az állam által kifizetett nyugdíjjáradék teszi ki, és ezzel az aránnyal a magyar nyugdíjasok vannak leginkább kiszolgáltatva az állami nyugdíjrendszernek.

Míg a magyar nyugdíjasok bevételeinek csupán 2 százalékát teszik ki a különböző nyugdíjcélú megtakarítások, például a nyugdíjpénztári járadékokból származó bevételek, addig az OECD-tagországokban ez az arány átlagosan több mint 17 százalék. Emellett Magyarországon a nyugdíjasok bevételeinek 12 százaléka származik nyugdíj mellett végzett munkából, vagyis a legtöbb nyugdíjas nem akar vagy nem tud munkát vállalni.

Hasonló eredményre jutott az Aegon tizenkét országot érintő kutatása is. Ennek eredménye szerint a megkérdezettek 64 százaléka szerint a jövő generációinak sokkal nehezebb körülmények között kell élniük, mint a jelenlegi nyugdíjasoknak, és csak 9 százalék látja úgy, hogy pozitív irányba változhat a helyzet. Magyarországon és Franciaországban viszont a válaszadók 80 százaléka kifejezetten pesszimista. A kilátások bizonytalansága ellenére az állami pillérnek még mindig meghatározó a szerepe a leendő nyugdíjasok jövőképében. Azzal a felvetéssel, hogy az államnak meghatározó a felelőssége a nyugdíjellátás biztosításában, a válaszadók 76 százaléka valamilyen mértékben egyetértett.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek