A parlament gazdasági bizottsága nem támogatta azokat az ellenzéki javaslatokat, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap egyes üzleti éveiről készített beszámolókról csak azt követően döntsön az Országgyűlés, hogy azokat az Állami Számvevőszék törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontból megvizsgálta. Tárgyaltak a zárszámadásról, a földgáztörvényről, az árubemutatóval egybekötött termékértékesítésről, az offshore-vállalkozásokról is.
A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap első beszámolója 2011. május 31-től az év végéig terjedt. Ezt követően éves beszámolók következtek a múlt év végéig, majd az idei beszámoló az év első napjától, az alap megszűnéséig, azaz január 31-ig tartott.
Tóth Bertalan és Korózs Lajos MSZP-s képviselők valamennyi éves beszámoló ÁSZ általi átfogó vizsgálatát javasolták. Visszatérő érvük volt, hogy az alap irányító testülete kihirdetett jogszabály nélkül tevékenykedett és nem volt értékesítési stratégiája. Erre Bánki Erik (Fidesz) bizottsági alelnök úgy reagált, hogy nem volt jogszabály sem az irányító testületre, sem pedig az értékesítési stratégiára. A képviselők kifogásolták azt is, hogy Nátrán Roland úgy töltötte be az irányító testület elnöki tisztségét, hogy közben az Eximbank vezérigazgatója is volt és a két pozíció összeférhetetlen. A bizottság előtt Tóth Bertalan azzal is érvelt a számvevőszéki vizsgálat mellett, hogy az alapba 3,2 millió magánnyugdíjpénztári tag 3 ezer milliárd forintja került. A módosításokat elutasította a bizottság, viszont támogatta az egyes évek beszámolóit elfogadó határozati javaslatokat.
A bizottság egyhangúlag javasolta megtárgyalásra azt a törvényjavaslatot, amelyet több KDNP-s képviselő az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés során, a fogyasztók védelme érdekében szükséges egyes törvények módosításáról címmel nyújtott be. Az indoklás szerint a vállalkozások a legtöbb esetben magányos időseket céloznak meg, szerveznek részükre programokat, akik ezért úgy érzik, hogy cserébe "hálával" tartoznak és olyan magas áron kínált termékeket vásárolnak meg, amelyekre valójában nincs is szükségük. A javaslat előírja például azt, hogy a szervező cégek ügyfélszolgálatot kötelesek fenntartani - amit a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőriz -, továbbá tiltott az ajándékjuttatás és ajándéksorsolás reklámja, mivel többnyire ezen juttatások miatt népszerű a fogyasztók körében ez az értékesítési forma.
