Januárban indulhat az állami követeléskezelő

Nincs szüksége többlettőkére a hazai bankrendszernek – erre utoljára 2009-ben volt példa. Még a megemelt, 9,25 százalékos tőkekövetelmények mellett is elegendőnek tűnik a következő két évre rendelkezésre álló 1445 milliárd forintos tőkepuffer, ami az 1859 milliárdot is elérheti, ha nem éri stressz a hitelintézeteket – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közzétett stabilitási jelentésében. A kereskedelmi bankok likviditási többlete még stressz mellett is megközelíti a 2800 milliárd forintot a jegybank szerint, ami nyílt felhívás arra, hogy többet hitelezzenek, ezzel járulva hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez.

A vállalati piaci hitelezés ugyanis nem állt helyre, dinamikája nem éri el a fenntartható gazdasági növekedéshez szükséges mértéket, amiben persze az is közrejátszott, hogy a kis- és középvállalkozások legfeljebb 2,5 százalékos éves kamatra kaphattak növekedési hitelt a jegybanktól. További akadály volt, hogy változatlanul magas a nem teljesítő, elsősorban a kereskedelmi ingatlanokra felvett és a háztartási jelzáloghitelek aránya.

Ezek csökkenését – egyszersmind a bankhitelezési hajlandóság növekedését – segíthetik elő az MNB szerint a lakossági szegmensben a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. további ingatlanvásárlásai a hitelüket fizetni nem képesektől, továbbá a magáncsőd, noha utóbbi hatékonysága az első hónapok eredményei láttán erősen megkérdőjelezhető. A vállalati szegmensen elsősorban az állami MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt. már jó ideje beharangozott elindulása lendíthet. Ez eddig azért csúszott, mert azt az Európai Bizottság még nem hagyta jóvá, ám Fábián Gergely, az MNB igazgatója szerint december végén, január elején zöld utat kaphatnak.

Fúziós forgatókönyv

Belső jegybanki tanulmány készült arról, milyen típusú bankok olvadhatnak össze – árulták el a Világgazdaság érdeklődésére a stabilitási jelentést készítő MNB-stáb képviselői. A hitelezés felpörgése előtt álló egyik akadályt abban látják, hogy alacsony a bankok jövedelmezősége, ami szerintük növelhető, ha – nagyobb méretű, földrajzi elhelyezkedésüket és aktivitásukat tekintve egymáshoz hasonló bankok egyesülnek. Nagy Márton alelnök már jó ideje hangoztatja, hogy a nyolc nagybank helyett igazából öt tudna megélni a piacon.