A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az általa mintegy 260 milliárd forinttal feltőkésített Pallas Athéné-alapítványok felsőoktatásra fordított kiadása közpénz, melynek felhasználása a nemzetközi és hazai normáknak, törvényeknek (átláthatóság, megalapozottság, elszámoltathatóság, hatékonyság) nem felel meg - foglalt állást a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgazdaságtudományi Bizottsága. Érvelése szerint ugyanis a felsőoktatásra fordítható közpénzek felelőse az Országgyűlés által választott és ellenőrzött kormány, azon belül a felsőoktatásért felelős államtitkárság. Az általuk a felsőoktatásnak juttatott összegeket, illetve az érintett oktatási intézmények minden forrását csak rendkívül szigorú szabályok szerint lehet felhasználni, világos felelősségi és ellenőrzési struktúrák keretében.
Az állami forrásokkal szemben az MNB és alapítványai minden megkötöttség nélkül, a nyilvánosságot és a szakmai kontrolt elkerülve, rejtett és átláthatatlan döntési folyamatok eredményeként jelentős forrásokat tudnak felhasználni – olvasható az akadémiai szakbizottság állásfoglalásban. Eszerint az MNB alapítványi programjai deklaráltan egyfajta közgazdasági nézetrendszert kívánnak uralkodóvá tenni, amit a felsőoktatásban történő térfoglalással próbál megvalósítani. Ilyen cél közpénzek segítségével történő megvalósítása az állásfoglalás szerint sérti a tudományos szabadság alapelvét és veszélyezteti a támogatott oktatási-kutatási intézmények autonómiáját.
Hozzátéve: a szigorúan ellenőrzött, de szűkös állami finanszírozás párosulva a bőkezű, kívülről generált és meghatározott beavatkozással aszimmetriát és feszültségeket idéz elő az érintett intézményekben. A támogatások odaítélésének módja pedig bizonytalanságban tartja őket, hiszen nem tudható, mennyi ideig és milyen formában lehet az elindított programoknál e forrásra támaszkodni.
Ezek a programok a másokra kötelező minőségi mércéket, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) akkreditációs folyamatát is megkerülik – véli az MTA szakbizottsága. Az anyagi függőség miatt gyakran az érintett felsőoktatási intézmények saját minőségbiztosítási előírásai sem érvényesülhetnek. Különösen kritikus – a tudós utánpótlás miatt az MTA számára is kiemelten fontos – a PhD képzésbe való fokozódó beavatkozás.
Az MNB az ország legnagyobb doktori programját vallja a magáénak, miközben még semmilyen akkreditált doktori iskolája nincs – hívja fel a figyelmet az akadémiai grémium. A PhD iskolák legjobb hallgatóit igyekszik bevonni nem akkreditált programjaiba, igen magas plusz ösztöndíjat ígérve. Az így kapható havi nettó jövedelem magasabb, mint az évtizedek óta oktató egyetemi docenseké. A doktori iskolák legkiválóbbjai, akiket az MNB a hatókörébe von, oktatói utánpótlásként elveszhetnek a saját egyetemeik számára.
Veszélyes precedensnek tartja az MTA szakbizottsága a Földtudományi Doktori Iskola keretében megindult Geopolitika Programot, amit az MNB inspirált és bőkezűen támogat. Az MNB számára ugyanis „kiskapuként” működik, hogy a PhD iskolákon belüli program létesítéséhez nem szükséges MAB-engedély, így az megkerülheti a mindenki másra kötelező minőségbiztosítási rendszert. A korábbi 8-10 hallgatóval szemben hirtelen 62 főt vettek fel (akik zöme az MNB alkalmazottja, 300 ezer forintos ösztöndíjjal). Ennyi doktorandusznál a reális fokozatszerzési esélyhez – a geopolitika területén tudományos teljesítményt felmutató – 20-30 kvalifikált témavezetőre lenne szükség, miközben a geopolitika a MAB és az MTA tudományrendszerében jelenleg nem is szerepel. Ha az itteni létszámot összevetjük az egyes közgazdasági, gazdaságtudományi PhD-képzések szűkös és rosszul finanszírozott állami ösztöndíjas helyeivel, az aránytalanság több mint kirívó.
Kiemelt projekt az MNB számára a kecskeméti felsőoktatás támogatása. Jelentős forrásokkal, ingatlanvásárlásokkal külön erre létesítette az MNB a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítványt. Az Országgyűlés határozata alapján, 2016 közepén – érdekes névazonossággal – létrejön a Pallas Athéné állami egyetem. Más felsőoktatási intézmények, hosszú és nehéz fejlesztési folyamatban, igen nehéz anyagi feltételek között építették ki képzéseiket, humán erőforrásaikat. Különösen igaz ez a vidéki egyetemekre. Igen egyenlőtlen versenyhelyzetet okoz, ha az állami támogatás mellett jegybanki forrásokban is dúskáló intézmény lép a piacra. Különösen azért, mert egy ilyen erőltetett fejlesztés a saját oktatói gárdáját rövid távon csak a máshol kinevelt szakemberekből tudja toborozni, magasabb jövedelem biztosításával.
Hosszabb távon természetesen beléphetnek az MNB és alapítványai által finanszírozott doktori programok végzettjei, ami feltehetően éppen az egyik cél – fogalmazta meg az MTA Közgazdaságtudományi Bizottsága, mely az általa képviselt tudományterületért érzett felelősségérzettől az Akadémia vezetésének segítségét kéri a fenti folyamatok visszafordításához. Egyúttal javasolják, hogy az MTA hívja fel a területért felelős államigazgatási szervek és a MAB figyelmét a gazdaságtudományi képzést érintő ellentmondásos folyamatra, amit az MNB és alapítványai kiterjedő tevékenysége okozott és eredményezhet.
Cikkünk megjelenése után a jegybank lapunkkal azt közölte, hogy "a Magyar Nemzeti Bank és az általa alapított Pallas Athéné Alapítványok oktatási programjaira vonatkozóan hamis állításokat tartalmazó állásfoglalás jelent meg ma a vg.hu portálon. Az állásfoglalást a hírportál szerint az MTA-Közgazdaságtudományi Bizottsága jegyzi. A bizottság elnökhelyettese az a Mihályi Péter, aki maga is - hároméves, közös tudományos célokat tartalmazó stratégiai megállapodás keretén belül - részt vesz az MNB oktatási programjában, az általa főszerkesztett Acta Oeconomica kiadvány ugyanis évente 5 millió forintos támogatást kap a jegybanktól közgazdaságtudományi kiadványok megjelenítésére."
A bizottság további tagja az a Bokros Lajos, akinek politikai elfogultsága számos korábbi megnyilatkozásában tetten érhető volt, legutóbb a Financial Times véleményrovatában nevezte káros lépésnek azt, hogy 11 év után újra nemzeti tulajdonba került a Budapesti Értéktőzsde. Szintén tagja a testületnek Király Júlia, aki visszatérően bírálja a jegybankot, többek között kockázatosnak és aggályosnak értékelte a Növekedési Hitelprogramot, amelyben eddig 31 ezer hazai kis és középvállalkozás vett részt sikeresen - írta az MNB.
Szerintük az állásfoglalásban megfogalmazottakkal ellentétben az MNB és alapítványai átláthatóan működnek, az oktatási programjak nem sértik a tudományos szabadság alapelvét.
A közlemény szerint az MTA Közgazdasági Bizottsága nevében közzétett, hamis állításokat tartalmazó dokumentum kapcsán az MNB megteszi a szükséges jogi lépéseket.
"A Magyar Nemzeti Bank továbbra is határozottan visszautasítja a jegybanki függetlenségnek a közvélemény félrevezető tájékoztatásán keresztül történő korlátozását" - zárul a közlemény.
