Az elektromos autók előretörésével és az energiatárolás-technika fejlődésével ugrásszerűen megnőtt a jelenleg legjobban és leggazdaságosabban alkalmazható alkotóelem, a lítium iránti igény. A fémet árupiaci elemzők a jelen és a jövő egyértelmű nyerteseként emlegetik, ennek megfelelően emelkedik is az árfolyama. Egyedül a legismertebb elektromosautó-gyártó, a Tesla évi 15 ezer tonna lítiumot igényel a nevadai Renóban épülő hatalmas akkumulátorgyártó „Gigafactory”- jához, amelynek már a testvérét is tervezik, Dél-Afrikában. Nem véletlen a helyválasztás, hiszen az Egyesült Államokban egyedül ebben az államban folyik lítiumbányászat az ágazat egyik meghatározó cége, a Rockwood jóvoltából.
A Tesla megtelepedése azonban őrült versenyt indított a társaságok között, s immár négyen is bányatelekhez jutottak a környéken, növelve a beszállítók közötti versenyt. Bár a dél-amerikai, ausztrál és kínai lítiumkészletek jelentősen meghaladják a nevadait, utóbbinak mégis hatalmas az előnye, mert nem ércből, hanem tengeri üledékből tudják kinyerni a fémet, ami költséghatékonyság szempontjából döntő szempont lehet.
Az akkumulátorgyártás alapanyagául szolgáló lítium-karbonát termelése tavaly 12,3 százalékkal 202,8 ezer tonnára nőtt globálisan, s az idén iparági szakemberek szerint elérheti a 244 ezer tonnát is, majd ezt követően is fenntarthatónak tűnik az évi 18-20 százalékos bővülési ütem. A prognózisok szerint a növekedés motorjának szerepét egyértelműen átveszi a járműipar, igaz, emellett az eddigi vezető terület, az elektronikai célú felhasználás – telefonok, adattárolás stb. – is növekedni tud. Az új járművek közül a buszok és a személyautók egymás közt kétharmad-egyharmad arányban osztoznak meg az energiaellátásukat biztosító litium-karbonáton.
A lítium drágulásához a kereslet növekedése mellett hozzájárul a termelőkapacitások szűkössége is. Idén és jövőre a felhozatal nem elégíti ki az igényeket, a fejlesztéseknek köszönhetően csak 2017-től alakulhat ki az egyensúlyi állapot. A kínai kitermelés egyelőre technológiai problémákkal küzd, ezek legyűrése után az ázsiaiak részesedése ugrásszerű növekedésnek indulhat a világpiacon. Addig tart tehát a globális termelés 56 százalékát az SQM, az FMC és Rockwood alkotta triumvirátus aranykora – már ami az árak alakítását illeti. Addig e cégek részvényei garantáltan emelkednek – vélik a szakértők.
A lítium-karbonát tonnánkénti ára tavaly átlagosan 7 ezer dollár körül alakult, az ár idén már 10 ezernél jár, miközben az akkumulátorgyártáshoz előkészített lítium-hidroxidért 14 ezer dollárt adnak a piacon. A lítium kereslete 2020-ig négyszeresére növekedhet, 6 milliárd dolláros biztos üzletet jelentve a beszállítóknak.
A lítiumakkuk alkotórészeként használt grafit is profitál a boomból. A tonnánként 600 dollárért adott tiszta szén esetében azonban más a helyzet, a legfőbb termelő, Kína az utóbbi évek kapacitásfejlesztéseinek köszönhetően bőségesen ellátja a világpiacot grafittal, így áremelkedés itt nem várható, a termék 2015-ben „csúcsra futott”.
