Pénz- és tőkepiac

Tovább lazítanának az inflációs célért

Amennyiben a monetáris tanács szükségesnek ítéli, további lazítást hajthat végre, elsősorban a meglévő, nem hagyományos eszközök alkalmazásával - közölte az MNB a monetáris tanács keddi kamatdöntő üléséről kiadott közleményében, miután a jegybanki alapkamatot a várakozásoknak megfelelően változatlanul 1,35 százalékon hagyta a testület.

A közlemény szerint a monetáris tanács folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a lazább monetáris kondíciók biztosítják-e az inflációs cél fenntartható elérését. Ennek keretében kiemelten vizsgálja a külső monetáris környezet alakulását, különös tekintettel az Európai Központi Bank intézkedéseire.

Hozzátették, a jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintje és a laza monetáris kondíciók tartós, a teljes előrejelzési időhorizonton való fenntartása összhangban van a 3 százalékos inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével.

Felidézték, hogy a jegybank által bevezetett nem hagyományos, célzott monetáris politikai eszközök is a hosszú hozamok csökkenésének és ezáltal a monetáris kondíciók lazításának irányába hatnak. Csökkentek a hosszú állampapírpiaci hozamok az önfinanszírozási program harmadik fázisának meghirdetését követően, a csökkenés folytatódhat a bejelentett intézkedések megvalósulásával. A jegybank a kéthetes betét fokozatos kivezetésével, valamint a jegybanki kamatcsere-ügyletek aktívabb használatával is támogatja a monetáris politikai célokat.

A tanács indoklásában kifejti: 2015 decemberében az éves inflációs ráta emelkedett, míg a maginfláció nem változott. Az alapfolyamat mutatók továbbra is mérsékelt inflációs nyomást jeleznek. Kiemelik, hogy az olajárak érdemben csökkentek, aminek következtében az rövid távon elmaradhat a korábbi várakozásoktól. Az élénkülő lakossági fogyasztás és a gyorsuló bérek eredményeként a maginfláció fokozatosan növekedhet, azonban a tartósan alacsony globális inflációs környezet visszafogja a hazai fogyasztói árak emelkedésének ütemét. Az inflációs várakozások historikusan alacsony szintre süllyedtek. Az infláció az előrejelzési időszakban elmarad a 3 százalékos céltól, és csak az előrejelzési időhorizont végére érhet annak közelébe.

A harmadik negyedévben a korábbiaknál visszafogottabb ütemben folytatódott a hazai gazdaság bővülése az MNB szerint. A lassuláshoz elsősorban a mezőgazdaság visszaesése és az ipari teljesítmény dinamikájának mérséklődése járult hozzá. A kiskereskedelmi forgalom novemberben az elmúlt hónapokhoz hasonlóan stabil bővülést mutatott, a termékek széles körében nőtt az értékesítés. A foglalkoztatás enyhén emelkedett, a az előző havi stagnálást követően ismét csökkent.

A feltörekvő piacok visszafogottabb növekedése és az európai uniós forrás-beáramlás lassulása mérsékli az idei növekedést. Élénkülés 2016 második felétől várható, főként a felvevőpiacok gazdasági teljesítményének erősödése, valamint a jegybanki és kormányzati intézkedések hatásainak eredményeként - írja a jegybank.

A tanács megítélése szerint a lassulásával párhuzamosan a szabad kapacitások csökkenése átmenetileg megáll, így a kibocsátási rés csak az előrejelzési időszak végén záródik.

A monetáris tanács szerint mérsékli a növekedési ütem lassulását az MNB növekedéstámogató programja, valamint az új, lakásépítéseket ösztönző kormányzati lépések. Ezek mellett érdemben támogatja a gazdaság bővülését a háztartások emelkedő fogyasztása a következő években is.

Mint írják, december második felében az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatdöntését követően - az irányadó kamat 0,0-0,25 százalékos sávját 25 bázisponttal 0,25-0,50 százalékra emelte - átmenetileg javult a befektetői kedv. Januárban a kedvezőtlen kínai makrogazdasági adatok, a kínai esése, valamint az olajárak érdemi mérséklődése következtében a kockázati mutatók egyes feltörekvő országokban jelentősen emelkedtek. Az időszak végén az Európai Központi Bank kommunikációja kedvezően hatott a befektetői hangulatra.

Az MNB a közleményben kitér arra, hogy a magyar pénzpiacok a romló befektetői környezetben is stabilak maradtak. A forint árfolyama erősödött, a hazai kockázati mutatók vegyesen alakultak az előző, december 15-i kamatdöntés óta eltelt időszakban. A magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét. A monetáris tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul óvatos monetáris politikát indokol.

inflációs cél monetáris politika MNB kamatdöntés
Kapcsolódó cikkek