Több mint négy hónapja, 2015 szeptemberének végén indult az MNB önfinanszírozási programjának második pillére, melynek keretében a kéthetes jegybanki betét állományát a korábbi 4500 milliárd forintról az év végére 1000 milliárdra csökkentették. Ezzel párhuzamosan a program három hónapja alatt azt láthattuk, hogy a rövid állampapírok hozama számottevően emelkedett, miközben a bankok jelentősen növelték állampapír-állományukat.
Az önfinanszírozási program sikeres második pillére után, január végén az MNB bejelentette a harmadik fázist is, melynek keretében április végére teljesen kivezetik a kéthetes betétet. Emellett a hosszú hozamok csökkentése érdekében a kéthetente esedékes kamatcseretendereken (IRS) a jegybank megemeli a meghirdetett mennyiséget, és vonzóbbá teszi az eszköz árazását.
A jegybank célja egyébként már tavaly ősszel is az volt, hogy csökkenjenek a hosszú hozamok, akkor azonban ezt nem sikerült elérni, s az IRS-ek iránt is visszafogott volt a kereslet a bankok részéről. Az utóbbi hetekben viszont már látszik a bevezetett új eszközök hatása, a három- és ötéves kötvények referenciahozama az év eleje óta több mint 10 bázisponttal csökkent.
Ráadásul mindez úgy történt, hogy az év elején változott a referencia-állampapírok listája, a korábbi 2018/C és 2020/B helyett 2019/C és 2021/B lett a referencia, vagyis egy évvel meghosszabbodott a futamidő. Ennek hatására egyébként január vége óta emelkedett a hozam. A hároméves 20, az ötéves pedig 7 bázisponttal nőtt a referencia változása óta. Ez azonban csak egy technikai tényező, vagyis e nélkül lényegesen nagyobb lett volna a hozamcsökkenés.
A tízéves futamidő esetén még nem látszik hasonló folyamat, de a fentieket mindenképp kedvező jelként értékelhetjük. És ebben még alig van benne az új, vonzóbb IRS-tenderek eredménye, hiszen az újabb változás bejelentése óta csak két ilyen tendert tartott a jegybank.
Az említett folyamatok azt is jelentik, hogy jelentősen csökkent a magyar hozamgörbe meredeksége. Ezzel kapcsolatban a három hónapos és a tízéves hozam közti különbségre érdemes egy pillantást vetni. Tavaly ősszel, a kéthetes betétállomány leépítésekor még 3 százalék körül volt a differencia, most pedig 2,4 százalék.
Ha a terv sikeres lesz, és ráharapnak a bankok a kamatcserére, akkor egyrészt még erőteljesebben csökkenhet a három- és ötéves hozam, másrészt a tízévesben is hasonló folyamat indulhat el. A rövid oldalon viszont a tavaly őszi 0,3-0,4 százalékos hozam alacsony volt, a visszapattanás után egy százalék körül stabilizálódhatnak az értékek, ha nem lesz további kamatvágás. Vagyis a két folyamat eredményeként a hozamgörbe meredeksége tovább csökkenhet.
