BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Pénztári megoldások - másképp

Imponáló eredménnyel zárták a tavalyi évet az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak, mind a hozamok, mind pedig a vagyongyarapodás tekintetében. Az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona ezer milliárd fölé emelkedett, a tagok a becslések szerint négy százalék körüli reálhozamnak örülhettek. A pénztárak bővülése és számos kutatás eredménye is azt mutatja, az öngondoskodás egyre többeket foglalkoztat ma Magyarországon. Dr. Kravalik Gáborral, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnökével beszélgettünk a témáról.

A pénztárak kiváló eredménnyel zárták 2015-öt. A pénztártagok tehát boldogok lehetnek?

Valóban imponáló eredménnyel zárták a 2015-ös évet is a pénztárak: az önkéntes nyugdíjkasszák összesített vagyona tavaly 6 százalékkal nőtt, és ezer milliárd forint fölé emelkedett, az egy tagra jutó vagyon pedig meghaladta az egy millió forintot. Jól szerepeltek az egészségpénztárak is. A pénztártagok tehát elégedettek lehetnek, az ÖPOSZ tag önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos reálhozama négy százalék felett volt tavaly. Ez igen szép teljesítmény a jelenlegi kamatkörnyezetben. Mindez nem jelenti azt, hogy ne lehetne még hova fejlődni: egy friss felmérésünk szerint a magyar munkavállalók 60 százaléka tesz félre, ám a nyugdíjcélú megtakarítás ma még nem feltétlenül prioritás náluk. Kimondottan nyugdíjcélú megtakarítással csak minden harmadik magyar munkavállaló rendelkezik, és ötödük tagja valamelyik önkéntes nyugdíjpénztárnak.

Egyre többen választják tehát az öngondoskodásnak ezt a formáját, mit gondol mi ennek az oka?

Tény, hogy az öngondoskodás fontosságát egyre többen ismerik fel Magyarországon is. Erősödik a nyugdíjtudatosság. Ezzel párhuzamos a pénztári megtakarítások népszerűségének a növekedése: a pénztári megoldások átlátható, rugalmas konstrukciók, és az egyik legversenyképesebb öngondoskodási alternatívát jelentik a hazai piacon. Egy korábbi felmérésünk szerint a munkavállalók is az akár 150 ezer forintos, 20 százalékos, jövedelemhatártól független és kamatadómentes adó-jóváírás, a pozitív reálhozamot, és a rugalmasságot és az alacsony költségeket (a díjterhelési mutatók nagyon alacsonyak a pénztáraknál:  0,78 százalék az önkéntes nyugdíjpénztári szektorátlag) említették a legfontosabb előnyök között.

Több helyen is nyilatkozta mostanában, hogy az öngondoskodásban egyre nagyobb szerepe lehet a munkáltatóknak…

Pontosan így van. A munkáltatók szerepe felértékelődik. Pénztári szolgáltatások segítségével nagymértékben járulhatnak hozzá munkavállalóik egészségmegőrzéséhez, illetve nyugdíjcélú megtakarításaihoz. Egy friss felmérésünk szerint a munkavállalók 32 százaléka belépne egy pénztárba vagy növelné a rendszeres befizetéseinek az összegét, ha a munkáltatója (is) támogatná az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításait. Ezzel egyébként a munkáltatók erősíthetik a dolgozók lojalitását, a munkatársak motivációt és párhuzamosan akár a munkáltatói brandet is. Fontos, hogy nem csupán a választható cafatériaelemek közé vehetik fel a pénztári megoldásokat, vagy biztosíthatnak ezen belül erre önálló keretet. Az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetésekkel a cafetériarendszeren kívül is érdemes a dolgozók pénztári tagságát támogatniuk. Egy felelős munkáltató ma már komolyan mérlegeli ezeket a lehetőségeket.

Ezt persze megteheti a munkáltató, de mit tehetnek azok, akiknek nincs lehetőségük arra, hogy akár a munkáltatójuk segítségével, akár saját maguk elkezdjenek félretenni nyugdíjra vagy egészségügyi kiadásokra?

Azt szoktuk mondani, hogy az öngondoskodást nem lehet elég korán elkezdeni, és soha nincs késő belevágni. Idén például 16-ról 15 százalékra csökkent az SZJA kulcsa. Szerintem okos, és hosszú távon is megtérülő döntés az adócsökkenésből származó nettó egy százalékos munkabér emelkedést félretenni nyugdíjra, vagy egészségügyi kiadásokra. Ezáltal most úgy lehet elkezdeni az öngondoskodást, hogy a munkavállalóknak ne okozzon többletkiadást. A már említett felelős munkáltató ebben is motiválhatja dolgozóit. A már említett felmérésünkből kiderült, a magyar munkavállalók több, mint fele (53 százaléka) az adócsökkentésből adódó többletet nyugdíjcélú megtakarításra fordítaná, ha befizetését munkáltatója azonos összeggel egészítené ki. Ötödük pedig biztosan önkéntes nyugdíjpénztárba tenné ezt a pénzt. A kutatásból az is kiderül, hogy a pénztári tagság és a befizetések összegének növelése szempontjából a legnagyobb motiváló erővel a fizetésemelés járna, de a munkáltatói hozzájárulás a dolgozók harmadát ugyanúgy erre ösztönözné.

Nem kétséges tehát, hogy érdemes belépni a kasszákba, hiszen jól fial az ott tartott pénz. Ráadásul új szolgáltatások is elérhetőek immár a tagok számára.

Kifejezett öröm a szektor számára a kormányzat bizalmának felénk irányuló megmutatkozása. Az általános előnyök mellett így idén a szabályozási környezet kedvező változásából következő, bővülő szolgáltatási lehetőségek teszik még vonzóbbá a kasszákat. A pénztári termék tovább erősödő rugalmassága nyilvánul meg abban is hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltő tagoknak például mostantól lehetőségük van az egyösszegű szolgáltatás kérése mellett hozam-, részösszeg-, valamint részjáradék kifizetésre is. Az egészségpénztárak tagjai számára pedig az eddig megszokott szolgáltatások mellett az önsegélyezési szolgáltatások, például beiskolázási-, vagy lakáshitel-törlesztés támogatásának lehetősége lehet különösen vonzó, melyekre mostantól egyazon pénztártagsági jogviszony keretében lehetnek jogosultak. Ezek mind olyan változások, amelyek hosszú távon is hozzájárulhatnak az öngondoskodás további térnyeréséhez, és a pénztári szolgáltatások népszerűségének emelkedéséhez.

További információért kattintson a http://www.penztar-szovetseg.hu oldalra


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.