Rekordot hoztak az elszámolási ügyek a Pénzügyi Békéltető Testületnél (PBT): a szervezet most megjelent éves jelentése szerint 2015-ben 20 353 ügy érkezett be az ügyfelektől, miközben a PBT működésének első négy évében – 2011. július 1. és 2014. december 31. között – összesen 12 921 fogyasztói kérelmet regisztráltak.
A jelentés szerint az év végéig 15 562 elszámolási kérelem érkezett a PBT-hez a devizaalapú hitelekkel, kölcsönökkel és lízingügyletekkel kapcsolatban, de az év vége felé közeledve már megjelentek az első deviza- és forinthitelekkel, valamint a kedvezményes végtörlesztésekkel kapcsolatos jogorvoslati igények is. A többi, összesen közel 4800 kérelem a hagyományos békéltetés körébe eső, vagyis nem a törvényi elszámolással kapcsolatos igény volt.
Az elszámolással kapcsolatos ügyekből 11 400-at sikerült az év végéig lezárnia a PBT-nek, és 4162 volt még folyamatban. Az adósok szempontjából ugyanakkor nem alakultak túlságosan jól ezek az eljárások: az ügyek túlnyomó többségét – 97,6 százalékát – megszüntette a testület, és mindössze 163 ügy végződött valamilyen kötelezéssel az érintett pénzügyi szolgáltató számára. A legtöbb, összesen több mint 13 ezer esetben egyébként a kiküldött elszámolás helyességét vitatták az ügyfelek, közel kétezer ügyben az elszámolási kötelezettség fennállásának megállapítását kérték, míg a panaszeljárás lefolytatására kötelezés valmivel több mint félezer esetben volt a kérelem tárgya. A PBT adatai szerint a legtöbb, elszámolással kapcsolatos megkeresés az OTP-csoporttal kapcsolatban érkezett a testülethez – ez a piaci részesedések alapján nem túlságosan meglepő –, majd a Lombard Lízing, az Erte-csoport és a K&H-csoport következett a sorban.
Ami viszont az általános – tehát nem az elszámolással kapcsolatos – ügyeket illeti, azoknál az elmúlt évekhez hasonló tendenciákat lehetett megfigyelni. A legtöbb, összesen 2124 kérelem a bankokkal szemben érkezett a PBT-hez, azokat pedig a biztosítók és a pénzügyi vállalkozások követték. (E három szolgáltatói kör osztozott a megkeresések 93,5 százalékán.) A beérkezett kérelmek közel kétharmada a pénzpiaci szektor ügyeit érintette, az ügyek egyharmada pedig a biztosítási piac szereplőihez köthető. A korábbi évekhez hasonlóan tavaly sem voltak jelentősek sem arányaiban, sem darabszámában a befektetési és a pénztári piac szereplőivel szemben előterjesztett igények, pénztárakkal összefüggésben például összesen 21 új ügy érkezett. A bankokkal és a pénzügyi vállalkozásokkal szemben döntően hitel- és pénzkölcsön, illetve lízingszolgáltatással kapcsolatos problémák miatt fordultak a testülethez a fogyasztók, az ilyen ügyek adták a teljes torta csaknem négyötödét. A biztosításokkal kapcsolatos ügyekben a korábbi évekhez hasonlóan a nem életbiztosítási ágba tartozó szerződésekből fakadó jogviták tették ki az ügyek túlnyomó hányadát, összesen nagyjából 84 százalékát.
Tavaly összesen 4454 általános ügyet zárt le a testület, ám ezek 36 százalékát érdemi vizsgálat és befogadás nélkül kellett lezárni. A befogadás nélkül elutasított ügyeknél leggyakrabban az volt a probléma, hogy a kérelmező a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak nem vagy csak részben tudott eleget tenni.
