Kevesebbet hoztak az MNB-cégek

Gyengébben muzsikált a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tulajdonában lévő tíz társaság 2015-ben, mint egy évvel korábban. A tavalyi, 3,9 milliárd forintot közelítő együttes eredményük több mint 300 millióval volt alacsonyabb a 2014-esnél. Csupán abban volt egyezés, hogy mindkét évben hét-hét MNB-s érdekeltség eredménye lett pozitív. Amíg tavalyelőtt csak egy cég volt veszteséges és kettő nullszaldós, addig tavaly már ketten zártak mínusszal és egy társaság nem ért el se nyereséget, se veszteséget.

Igaz, nem is érhetett, hiszen a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-t (PSFN) – egyedüliként a jegybanki tulajdonú cégek közül – eleve nonprofit szervezetként hozták létre a bajba jutott pénzintézetek rendbetételére, illetve ha ez kudarcot vall, akkor a megszüntetésére. Leghíresebb „ügyfelei” 2015-ben a tavasszal bebukott három brókercég, a Buda-Cash, a Hungária és a Quaestor voltak. Velük együtt a PSFN összesen 63 intézménnyel szemben folytat eljárást. Ezek döntő többsége felszámolás, a többi végelszámolás, egy kivételével: a MÁV ÁBE-nél ugyanis vagyonelszámolás folyik – immár 2008 óta.

Enyhe nyereségből váltott jelentős, 900 milliót meghaladó veszteségbe a Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt. (MARK). A céget azért hozta létre az MNB, hogy megszabadítsa a hazai bankokat problémás, nem (stabilan) teljesítő kereskedelmi ingatlan-hitelportfóliójuktól. Ám erre a MARK csak 2016 elejétől áll készen – olvasható az MNB 2015. éves jelentésében. Ennek indoka, hogy az EU csak februárban fogadta el a MARK októberben benyújtott eszközvásárlási módszertanát. Igaz, e magyarázat figyelembevételével is magasnak tűnik a cég vesztesége.

Nullszaldósból vált veszteségessé az MNB-Jóléti Kft., mégpedig alapvetően a jegybank tulajdonában álló Tiszaroffi Képzési és Szabadidőközpont fenntartása és üzemeltetése, valamint az MNB által meghatározott üdültetési szolgáltatások és konferenciák, képzések, kihelyezett testületi ülések megrendezése miatt. E cég üzemelteti a munkahelyi büféket, valamint nyújt az MNB-nek egyéb szolgáltatásokat, például cateringet.

A hét nyereséges MNB-s cég közül mindössze három pozitív eredménye lett magasabb 2015-ben, mint egy évvel korábban. A legnagyobb arányban, több mint négyszeresére, a Magyar Pénzverő Zrt. növelte profitját, amit a megnövekedett készpénzigény mellett az emlékérmék nagyobb volumenű kibocsátása magyaráz. A Pénzjegynyomda Zrt. másfélszeres pluszt ért el, köszönhetően a 2018-ig zajló hazai bankjegycsere miatti megrendeléseknek. 

Velük szemben tavaly alacsonyabb nyereséget ért el a Budapesti Értéktőzsde (BÉT), valamint az értékpapírpiaci ügyleteket elszámoló és értéktári szolgáltatásokat végző Keler. Igaz, utóbbi még így is az MNB legértékesebb befektetése, miután a 2015 végén közel 27,4 milliárd forintos saját tőkéjű cégben a jegybank 53,3-ről csaknem 89 százalékra növelte közvetett részesedését, annak köszönhetően, hogy tavaly novemberben a BÉT több mint háromnegyedes tulajdonosává vált. E befolyása alapján nem javasolt – tíz év után először – osztalékfizetést, mondván, kell a pénz a tőzsdei fejlesztésekre. Alapvetően emiatt kapott összességében a tavalyelőttinél csaknem kétharmaddal kevesebb osztalékot cégeitől az MNB.