Alig három hétig parkolt a luxemburgi bejegyzésű Blue Robin Investmentsnél az MKB Bank 45 százalékos részvényeinek teljes egésze. Abból ugyanis 15 százalékot a luxemburgi bejegyzésű, ismeretlen tulajdonosi hátterű magántőkealap máris továbbadott a hitelintézet munkavállalói résztulajdonosi programja (mrp) keretében július 14-én megalakult mrp-szervezetnek – közölte tegnap az MKB.
További részleteket a tranzakcióról a bank nem közölt. Lapunk MKB-hoz közelálló forrásai megerősítették a Figyelő korábbi értesülését, miszerint a Blue Robin részvényenként hajszálra ugyanannyit kért a 15 százalékos csomag egy darabjáért, mint amennyit ő fizetett a 45 százalékosért június 29-én az eladó MSZVK Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt.-nek. Ez alapján 5,5 milliárd forintos vételár adódik, amit az mrp-szervezet a Világgazdaság értesülései szerint az OTP Banktól felvett hitelből fizetett ki. „Sajnos, ebben az esetben nem tudjuk a munkáját segíteni” – közölte érdeklődésünkre írásban az OTP sajtóosztálya.
„Ahhoz, hogy a bank a legmagasabb minőségű szolgáltatásokat nyújtva, kiszámíthatóan nyereséges hitelintézetté váljon, elengedhetetlen a jól képzett és megfelelően motivált munkatársi gárda” – indokolta közleményében Balog Ádám, az MKB elnök-vezérigazgatója az mrp-szervezet létrehozását. A szervezethez minden, a banknál 2016. május 30-án állományban lévő alkalmazott csatlakozhat. A jogosultak számát az MKB nem közölte, így csak arra lehet támaszkodni, hogy a bankcsoport 2015-ben átlagban 2080 főt foglalkoztatott.
Ez egyúttal annyit is jelent, hogy mégiscsak tulajdonos lett tehát a saját bankjában az MKB vezetése, és egyre közelebb kerül ahhoz, hogy egy OTP-szerű érdekeltségi rendszert alakítson ki. Ehhez már csak egy vezetői juttatási programra volna szükség. A most megvásárolt 15 százalékos MKB-részvénycsomagot az mrp-szervezet mindenesetre a tőzsdei bevezetést követően vagy a bank háromévnyi prudens működése után, két év alatt, több részletben értékesíti majd, miközben a tagok megkapják a részvényeken elért árfolyamnyereséget – olvasható a hitelintézet közleményében.
Mintaszerűen
Külföldön évtizedek óta bevett érdekeltségi módszer a munkavállalói résztulajdonosi program (mrp), melyet egy 1992-ben elfogadott törvény honosított meg Magyarországon, elősegítendő az akkor elindult nagyszabású privatizációs folyamatot. Az mrp olyan jogi konstrukciót kínál, amely jelentős kedvezménnyel, hitelezési technikákkal, intézményesen – azaz nem egyénenként – tulajdonhoz juttatja a nagyobb méretű vállalatok munkavállalóit. Elsőként az Aranypók indított mrp-t, melyhez alkalmazottainak 99 százaléka csatlakozott. E szervezet az 1993–1994-ben felvett Egzisztencia- (E) hitelből vásárolta meg az 1991 decemberében állami vállalatból részvénytársasággá átalakult Aranypók 47,81 százalékos tulajdonrészét. Az 1995-től esedékes részleteket azonban az mrp-sek csak az Aranypóktól kapott osztalékokból tudták törleszteni, miközben a privatizált cég kihasználta azt az állami kedvezményt is, hogy a társasági és az osztalékadóról szóló törvény szerint az mrp-szervezet hiteltörlesztésére az adózás előtti eredmény legfeljebb 20 százalékáig átadott pénzek adómentesek voltak.
