Sok pénz van még a párnacihában

Nem lankad a háztartások megtakarítási hajlandósága – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. Nettó pénzügyi vagyonuk az idei év első felében közel 1453 milliárd forinttal 33 724 milliárdra gyarapodott. Igaz, e növekményből csak 928 milliárd eredt tranzakcióból, vagyis ennyivel többet tettek pénzügyi eszközökbe a magánszemélyek, mint amennyit kivettek. A lakosságnál lévő pénzügyi eszközök állománya június végén már átlépte a 41 500 milliárdot, miközben kötelezettségeik 7787 milliárdot tettek ki.

Mintegy 480 milliárddal értékelődtek fel a nem pénzügyi vállalatokban meglévő magánrészesedések, noha azokból mindössze 38 milliárdnyi tranzakciót ütöttek nyélbe. Ennek duplájára rúgott a külföldi tulajdonosi részesedések 75 milliárd forintnyi tranzakciós növekménye. A pénzügyi vállalatok részvényeiben lévő megtakarítások viszont csökkentek. Ez első ránézésre azért furcsa, mert a tőzsdén szereplő két bank – az OTP és az FHB – közül a legnagyobb börzei forgalmú OTP-részvények még a Brexit miatti negatív korrekció ellenére is 7 százalékkal magasabban zárták 2016 első felét, mint ahol nyitották.

Mindezek ellenére az állampapíroknak továbbra sincs versenytársuk, ez az instrumentum volt a legnépszerűbb a lakosság körében: 571 milliárddal többet vettek belőle, mint amennyit eladtak. Ennek következtében korántsem meglepő, hogy az első fél év végi összállomány 3726,5 milliárddal új csúcsot döntött. Makrogazdasági szempontból ugyanakkor nem megnyugtató, hogy szinte kizárólag a rövid lejáratú, azaz a legfeljebb egyéves állampapírok iránt volt kereslet.

A lakosság csak 80 milliárddal tart kevesebb készpénzt, mint állampapírt, noha a párnacihában lévő összegek még az idei év első hat hónapjában is közel 100 milliárddal emelkedtek. Ez utóbbihoz képest korántsem szívderítő, hogy öngondoskodásra csak feleannyi jutott – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy tranzakciók révén az életbiztosítási díjtartalékok közel 28 milliárd, míg a nyugdíjpénztáriak 22 milliárddal híztak.

Tovább folytatódott a forintbetétektől való elidegenedés, az első fél évben csaknem 114 milliárddal rövidítették meg a bankokat a magánszemélyek, ami a nullához közeli kamatok miatt érthető. Ezenfelül hajszálra ugyanolyan, 114 milliárdos értékben váltottak vissza a befektetési alapok jegyeiből is. Ezzel szemben több mint 50 milliárddal gyarapították a devizabetéteiket, noha azok kamata szintén a mélyben van.

Nem tekinthetők klasszikus pénzügyi eszköznek – legfeljebb vészjósló adatnak –, hogy kiugróan, 157 milliárddal nőttek a ki nem fizetett keresetek. Jórészt az első negyedév miatt, ami csaknem teljes egészében felelős azért, hogy az első fél év végén a munkáltatók már közel 518 milliárddal tartoztak alkalmazottjaiknak.

Átrendeződés

Összességében nem változott a háztartások nettó finanszírozási képessége annak hatására, hogy a Kárrendezési Alap májusban folytatta a tavaly tavasszal bebukott, ma már felszámolás alatt álló Quaestor- és Hungária-cégcsoportok egykori ügyfeleinek kártalanítását – állapította meg az MNB. Amennyivel csökkent ugyanis a magánszemélyek által tulajdonolt quaestoros Hrurira- és Hungária-kötvényállomány, annyival nőtt a háztartások birtokában lévő készpénz és bankbetét.