Sok pénz van még a párnacihában
Nem lankad a háztartások megtakarítási hajlandósága – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. Nettó pénzügyi vagyonuk az idei év első felében közel 1453 milliárd forinttal 33 724 milliárdra gyarapodott. Igaz, e növekményből csak 928 milliárd eredt tranzakcióból, vagyis ennyivel többet tettek pénzügyi eszközökbe a magánszemélyek, mint amennyit kivettek. A lakosságnál lévő pénzügyi eszközök állománya június végén már átlépte a 41 500 milliárdot, miközben kötelezettségeik 7787 milliárdot tettek ki.
Mintegy 480 milliárddal értékelődtek fel a nem pénzügyi vállalatokban meglévő magánrészesedések, noha azokból mindössze 38 milliárdnyi tranzakciót ütöttek nyélbe. Ennek duplájára rúgott a külföldi tulajdonosi részesedések 75 milliárd forintnyi tranzakciós növekménye. A pénzügyi vállalatok részvényeiben lévő megtakarítások viszont csökkentek. Ez első ránézésre azért furcsa, mert a tőzsdén szereplő két bank – az OTP és az FHB – közül a legnagyobb börzei forgalmú OTP-részvények még a Brexit miatti negatív korrekció ellenére is 7 százalékkal magasabban zárták 2016 első felét, mint ahol nyitották.
A lakosság csak 80 milliárddal tart kevesebb készpénzt, mint állampapírt, noha a párnacihában lévő összegek még az idei év első hat hónapjában is közel 100 milliárddal emelkedtek. Ez utóbbihoz képest korántsem szívderítő, hogy öngondoskodásra csak feleannyi jutott – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy tranzakciók révén az életbiztosítási díjtartalékok közel 28 milliárd, míg a nyugdíjpénztáriak 22 milliárddal híztak.
Tovább folytatódott a forintbetétektől való elidegenedés, az első fél évben csaknem 114 milliárddal rövidítették meg a bankokat a magánszemélyek, ami a nullához közeli kamatok miatt érthető. Ezenfelül hajszálra ugyanolyan, 114 milliárdos értékben váltottak vissza a befektetési alapok jegyeiből is. Ezzel szemben több mint 50 milliárddal gyarapították a devizabetéteiket, noha azok kamata szintén a mélyben van.
Nem tekinthetők klasszikus pénzügyi eszköznek – legfeljebb vészjósló adatnak –, hogy kiugróan, 157 milliárddal nőttek a ki nem fizetett keresetek. Jórészt az első negyedév miatt, ami csaknem teljes egészében felelős azért, hogy az első fél év végén a munkáltatók már közel 518 milliárddal tartoztak alkalmazottjaiknak.
Átrendeződés
Összességében nem változott a háztartások nettó finanszírozási képessége annak hatására, hogy a Kárrendezési Alap májusban folytatta a tavaly tavasszal bebukott, ma már felszámolás alatt álló Quaestor- és Hungária-cégcsoportok egykori ügyfeleinek kártalanítását – állapította meg az MNB. Amennyivel csökkent ugyanis a magánszemélyek által tulajdonolt quaestoros Hrurira- és Hungária-kötvényállomány, annyival nőtt a háztartások birtokában lévő készpénz és bankbetét.
