Nagy a baj a nyugdíjakkal! Csúnya jövő vár Magyarországra

A népesség folyamatos csökkenése és az elöregedés egyszerre sújtja Magyarországot a következő évtizedekben. Az Eurostat számításai szerint a tavalyi 9,86 millióról az évtized végére már kevesebb mint 9,8 millióan lakhatnak Magyarországon. A kivándorlással és az alacsony születésszámmal is kalkulálva huszonöt év múlva már csak 9,5 millióan laknak majd az országba, és 2070-re bukik 9 millió alá a lakosságszám. Európai összevetésben azonban nem teljesítünk olyan rosszul, mint ahogy azt sokan gondolják. Magyarország 2080-ra népességének 12 százalékát fogja elveszíteni, ami 1,1 milliót jelent.

Ennél sokkal rosszabb a helyzet Litvániában, Lettországban és Bulgáriában, ezekben az országokban ugyanis nagyjából egyharmadával zuhanhat a lakosság száma. Nem sokkal jobbak a kilátások Görögországban Lengyelországban vagy Szlovákiában, de Romániában és Horvátországban sem, utóbbi két ország közel húsz százalékos népességcsökkenést fog elszenvedni, ha nem változik a kivándorlás vagy nem nő meg hirtelen a születésszám. Innen nézve a magyar népességcsökkenés nem is olyan katasztrofális.

A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének tavalyi becslése azonban pesszimistább jövőképet jósol Magyarország számára. Előrebecslésük alapján 2060-ra a népesség száma közel 2 millió fővel fog csökkenni, vagyis 8 millió alá esik, a legalább 65 évesek aránya pedig megközelíti majd az egyharmadot, és számuk két és félszerese lesz a 14 évesnél fiatalabbakét. Sok függ azonban azon, hogy a rekordmagasságra emelkedett elvándorlás – tavaly 33 ezren hagyták el végleg az országot – lassul-e, és azon is, hogy sikerül-e megfordítani a születésszám zuhanását. Az utóbbi években utóbbinak látszanak halvány jelei, hiszen már nem hanyatlik a születésszám, de a növekedésre még várni kell.

Ma már a magyar népesség 18 százaléka idősebb 65 évnél, ami jelentős növekedés az egy évtizeddel ezelőtti 15,5-höz képest, és a folyamat csak most fog igazán felgyorsulni. A munkaképes korú népességhez képest már ma is meghaladja a 26 százalékot a 65 éven túliak aránya, kevesebb mint negyven év múlva pedig minden dolgozóra jut majd egy nyugdíjas – ha nem emelkedik a korhatár. Ma még joggal védekezhet azzal a kormányzat, hogy európai összevetésben jól álluk, hiszen az unióban 29 százalék a nyugdíjaskorúak aránya a 15–64 évesekhez képest. A fordulópont azonban 2050 és 2060 között várható az Eurostat előreszámítása szerint, amikor a magyar 50 százalék feletti időskori eltartottsági ráta meg fogja haladni az EU-átlagot. Ez pedig olyan terhet ró majd az ellátórendszerre, ami alatt összeroskadhat. Az unió egészében éppen ezekben az években várható a trendforduló, amikor már csökkenésnek indul az időskori eltartottság, Magyarországon azonban lassú, de folyamatos növekedéssel számolnak 2080-ig.