Megszűnik a kamatok ehója

Megszűnik jövőre a megtakarítások kamatát terhelő egészségügyi hozzájárulás (eho) a Nemzetgazdasági Minisztérium által nemrég benyújtott törvénymódosítás szerint. A 6 százalékos közteher nem egészen három és fél évet élt: 2013 augusztusától vetik ki a kamatjövedelmekre. A kamatjövedelmeket terhelő ehót a jelenleg 15 százalékos kamatadón felül kellett megfizetni a legtöbb megtakarítás után. Mentesültek alóla a magyar állampapírok – pontosabban minden EGT-tagállam által kibocsátott forintállampapír, de nyilván Magyarországon kívül forintban nem bocsátott ki egyik ország sem ilyet – és azok a befektetési alapok, amelyek legalább 80 százalékban ilyen állampapírokat tartanak. Emellett azokra a hosszabb távú megtakarításokra sem vetik ki, amelyekre a kamatadó sem vonatkozott, vagy kedvezményes kamatadót kellett rájuk fizetni. Ezek közé tartoznak a tartós befektetési számlák, a nyugdíj-előtakarékossági számlák vagy a különféle pénztári megtakarítások, biztosítások.

A közteher eltörlése a befektetők lelkének biztosan jót tesz, az államnak pedig nem fájhat nagyon. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint ugyanis kevés bevétel származik már ebből a hozzájárulásból. Az első töredékévben öt hónap alatt 3,12 milliárd forint folyt be, 2014-ben nem egészen 8 milliárd, tavaly pedig 5,65 milliárd forint volt a kamatok után befolyt ehobevétel. Az idén várhatóan még ennél is kevesebb pénzre tehet szert az állam, a lakosság kedvenc befektetései ugyanis végképp az állampapírok lettek. Jelenleg csaknem 3900 milliárd forintnyi állampapírt birtokolnak a háztartások, ezek kamatára pedig nem kell ehót fizetni.

Az alacsony kamatszint miatt ráadásul a többi megtakarításra kivethető közteher is visszaesik. A lekötött betétek kamata az idén átlagosan már alig haladja meg a 0,5 százalékot, az állomány pedig már 3 ezermilliárd forint alatt van, ami azt jelenti, jó, ha egymilliárd forintnyi ehobevételt hoz az államnak a teljes lakossági betétállomány. A befektetési alapok hozama sem volt valami fényes az idén, kilenc hónap alatt csupán 5,9 milliárd forintnyi nyereség keletkezett rajtuk. Ebben persze benne vannak az ehomentes alapok is, amelyekből egyébként egyre kevesebb van. Az alacsony állampapírhozamok miatt ugyanis a hazai pénzpiaci és kötvényalapok kezelői már tavaly ősszel sorozatosan döntöttek úgy, hogy a nagyobb befektetési szabadságot választják inkább, azzal ugyanis magasabb hozamot biztosíthatnak a befektetőknek, mint az ehomentes eszközökkel.

Bármennyi volt is a hozam, mivel a jogszabály-módosítás jövőre lép hatályba, érdemes januárig várni a befektetőknek a befektetési alapok vagy banki, vállalati kötvények visszaváltásával. Az akkor felvett hozamot ugyanis már kisebb közteher sújtja. A háztartások tulajdonában egyébként nem egészen 3800 milliárd forintnyi befektetési jegy, 177 milliárd forintnyi banki és 25,4 milliárd forintnyi egyéb van a bankbetéteken kívül, amelyeket érint ez a változás. Ehomentessé válhat emellett az olyan TBSZ-ek hozama is jövőre, amelyeket 2012 után nyitottak.