Vagyon: Alig lett gazdagabb a világ
A 2008-as globális válság óta először a nem pénzügyi befektetések felé fordult a világ lakossága – derül ki a Credit Suisse legfrissebb Global Wealth Reportjából. A világ vagyoni helyzetét feltáró elemzés szerint a 2016 első félévével záruló egy évben 1,4 százalékkal (nettó 3455 milliárd dollárral) 255708 milliárd dollárra nőtt a háztartások összvagyona. Ezen belül azonban a pénzügyi befektetések összege csak 0,3 százalékkal emelkedett (bruttó 334 milliárd dollárral), a nem pénzügyieké (beleértve az ingatlanokat) viszont 3,8 százalékkal (bruttó 4895 milliárd dollárral), vagyis a befektetési célpontok rögtön elég nagy mértékben tolódtak el. A háztartások teljes adósságállománya ez idő alatt 4,4 százalékkal 1775 milliárd dollárra nőtt, s ezt figyelembe véve jön ki az összvagyon.
Az egy felnőtt lakosra jutó vagyon - vagyis a szabad pénzügyi és nem pénzügyi eszközök az adósságok levonása után - gyakorlatilag nem változott vizsgált időszakban – erre se volt példa 2008 óta –, valamivel több mint 52 800 dollár maradt, miután a világ lakossága is nagyjából a vagyonéhoz hasonló mértékben növekedett. Országonként vagy régiónként persze nagyok a különbségek, különösen ha az árfolyamváltozásokat is figyelembe vesszük: így csak a Kína és India nélkül számolt ázsiai–csendes-óceáni térségben gyarapodott a lakosok vagyona (fejenként 6,5 százalékkal), elsősorban a jen felértékelődése miatt. Még az észak-amerikai országok lakói is érezhettek szerény gyarapodást (0,9 százalékkal, 337 078 dollárra), Európában viszont 1,8 százalékkal 125 480 dollárra apadt az egy főre jutó összeg.
A regionális megoszlás kirívó egyensúlyhiánya ettől még nem sokat változott: Észak-Amerika és Európa lakói együtt a világ felnőtt népességének csak a 18 százalékát adják, de rájuk jut az összvagyon 65 százaléka (ezen belül Európa 29 százalékot mondhat magáénak). A világ felnőtt lakosságának 21 százalékát adó Kína viszont az elmúlt negyedszázad száguldó gazdasági növekedése ellenére is csak a globális vagyon 9 százalékával dicsekedhet.
Nincs sok változás az összeg szerinti megoszlásban sem: a világ felnőtt lakosainak csaknem háromnegyedére, több mint 3,5 milliárd emberre 10 ezer dollárnál kevesebb jut, ez összesen alig több mint 6 ezer milliárdot tesz ki. A piramis csúcsán levő 33 millió dollármilliomos ezzel szemben csak az összlakosság 0,7 százalékát adja, ám az ő kezükben van az összvagyon 45,6 százaléka (mintegy 116600 milliárd dollár). Ha viszont eggyel lejjebb visszük a küszönböt, és a százezer dollárnyi vagyonnál többel rendelkezőket nézzük, akkor ők a világ összlakosságának 8,5 százalékát adják, ez nagyjából megegyezik a tavalyi aránnyal, de jóval magasabb az ezredfordulón kimutatott 5,9 százaléknál – hozzá kell tenni, hogy ez az arányszám gyorsan emelkedett 2008-ig, azóta lényegében stagnál.
A következő öt évben a világ összvagyona évente átlag 5,5 százalékkal gyarapodhat a svájci bank szakértői szerint, ez nagyjából megfelelne a nominális GDP-növekedésnek, de jóval alacsonyabb a korábban adott 6,6 százalékos előrejelzésnél. A 10 ezer és 100 ezer dollár közti vagyonnal rendelkező globális középosztály létszáma mintegy 200 millió fővel bővülhet – a fele Kínából jön majd –, meghaladva az egymilliárdot.
Részvényeken és ingatlanon gyarapodtak a magyarok
Magyarországot a közepesen vagyonosak közé sorolja a Credit Suisse elemzése, ebbe a csoportba tartoznak azok az országok, ahol 25 ezer – 100 ezer dollár között jut egy felnőtt lakosra. Az EU országai közül Portugália és Szlovénia mozdult feljebb ebben a sávban – tették hozzá –, Csehország, Észtország és Magyarország lejjebb került. Ennek ellenére Magyarországot azok között is kiemelik, ahol különösen látványosan nőtt a részvények piaci értéke (több mint 10 százalékkal, hasonlóan Vietnamhoz, de elmaradva a bő 20 százalékot felmutató Szlovákiától), illetve abba az ötös csoportba is beletartozik, ahol átlag 15 százalékkal emelkedtek a lakásárak.
