Az összkép a Bankmonitor.hu adatai alapján nagyon pozitív, míg 2016 első negyedévében mindent egybevéve a felnőtt lakosság átlagosan 12 195 forintot fizetett ki havi szinten, addig 2017 első negyedévére vonatkozóan 11 684 forintot. Három hónapos időtávot nézve is hasonló folyamatokat fedezhetünk fel, a kiadások 11 870 forintról 1,6%-kal estek vissza. Habár, a főbb banki termékeken belül két esetben is a negyedéves adatok már emelkedésről számolnak be, ami arra utal, hogy bizonyos területeken megakadt az átlagos banki kondíciók javulása.
Az mindenképpen biztató, hogy miközben érezhetően csökkennek a háztartások terhei ezen a téren, a bérek töretlenül emelkednek, így a lakosság nettó pozíciója folyamatosan javul. A KSH által közölt legújabb átlagkeresetre vonatkozó statisztika szerint 171,5 ezer forint volt a nettó bér, amiből egy magyar felnőtt átlagosan 6,8%-ot fizetett ki a banki termékek után havi szinten. Egy éve még az alacsonyabb jövedelem és magasabb költségek miatt 7,5%-os kiadással számolhattunk.
Egyénfüggő, hogy pontosan mekkora havi kiadási tételt jelentenek a banki termékek. Amennyiben nem egy felnőttre osztjuk le a kiadásokat, hanem csak azt nézzük, hogy mekkora költséggel jár számunkra egy lakáshitel vagy éppen egy bankszámla igénybe vétele, akkor már teljesen más értékeket kapunk. Nyilvánvaló, hogy minél több terméket használunk és minél magasabb hitelt vettünk fel, annál nagyobb havi kiadással szembesülünk. Például az átlagos hitelfelvételi szokások mellett havi szinten 61 400 forintot kell kifizetnünk egy lakáshitelért, míg ennek körülbelül a felét egy átlagos gépjárműhitelért. (Persze a hitelek között is jelentős különbségek lehetnek!)
Még támogató a környezet, de ki tudja meddig
A legnagyobb kiadási tétel a mutatón belül a hitelekhez köthető, a 11 684 forintból 91,1%-ot fizetünk ki ilyen formában. Töretlenül az élen a lakáshitelek találhatók, melyek egyedül az összes átlagos kiadás 48 százalékáért felelősek. Éves alapon a kiadások 3,4%-os csökkenésében szerepet játszott, hogy egy év leforgása alatt a lakáshitelek kamatbázisát jelentő BUBOR (budapesti bankközi forint hitelkamatláb) 1,35%-ról 0,35%-ra esett, ami a hitelek törlesztő-részletének visszaesését hozta el.
A kilátásokat illetően sok a bizonytalanság, ugyanis az fokozatos emelkedése miatt a kamatemelkedés sem várat sokat magára, bár a jegybank egyes intézkedéseivel ezt késleltetni tudja. A kihívásokra válaszul a lakosság elmozdult a hosszabb távon, akár 10 éven keresztül rögzített kamatú lakáshitelek irányába. A legolcsóbb hitelek ilyen feltételek mellett már 6% alatti THM mellett felvehetők, ami azt jelenti, hogy egy átlagos 7,7 millió forintos 20 évre havi 56 300 forintos törlesztő-részletet jelent. Ezzel ellentétében ma átlagosan egy lakáshitellel rendelkező 61 400 forintot fizet ki, ami a jövedelmének 36 százalékát viszi el.
A kiadások között a hitelek utáni legnagyobb tételt a bankszámla fenntartása jelenti, amely 7,5%-os részesedést hasít ki magának. A Bankmonitor kalkulátora alapján az utóbbi egy évben bőven volt tér a kondíciók vonzóbbá tételére, mind közül a legnagyobb csökkenést (8,3%-ot!) itt találtuk. Ráadásul, a 872 forint az átlagos kiadást testesíti meg, a legolcsóbb számlacsomagok mellett 302 forintra szoríthatjuk le a költségeket. A megtakarítási termékek közül a lakástakarék emelkedik ki, az utóbbi években a nulla közeli betéti kamatok miatt sokan ezt a megtakarítási formát választották lakáscéljuk elérésére. A kiadásokat illetően nagy mozgások nem láthatók, ami változtathat ezen, hogy kifut a hét végén egy akciós termék.
