Csapást mérhet az olajárakra Kína azzal, hogy az idei évre várható gazdasági növekedését a 2016-os 6,7 százalék után 6,5 százalékra mérsékelte. Li Ko-csiang miniszterelnöknek a nemzetgyűlés előtt tett bejelentése vasárnap érte a piacot, ám keresletcsökkentő hatását egyelőre nem lehet pontosan lemérni, mivel a hét elején új fejlemények sora szabta meg a jegyzésárak alakulását.
Egyrészt Líbiában a két legnagyobb kikötőt az összecsapások miatt lezárták, ezzel napi 50 ezer hordónyi kapacitás esett ki, másrészt Gabonban általános sztrájk bénítja az olajtermelést. Az árak emelkedése mellett szólt az iraki olajipari miniszter nyilatkozata is. Jabbar Al-Luaibi a Bloombergnek elmondta, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) november végén elrendelt, napi 1,2 millió hordós kvótacsökkentését hatályban lehetne tartani a második fél évben is.
Az OPEC második legnagyobb tagállama napi 210 ezer hordós csökkentést vállalt, igaz, az S&P Global Platts kedden publikált, január–februárról szóló felmérése szerint új kvótáját ma még napi 91 ezer hordóval túlteljesíti. Két másik renitens is van: a kvótáját 42 ezerrel túllépő Egyesült Arab Emírségek és a 43 ezres pluszban lévő Venezuela. Az OPEC tíz másik tagállama komolyan vette vállalását, és a várt felett csökkentette a felhozatalt, így a terv 98,5 százalékos teljesítést mutat, ami szokatlanul magas arány a kartell történetében.
A Platt szerint az egyezményhez külsősként csatlakozó oroszok által vállalt 300 ezres napi csökkentésből eddig csupán 121,3 ezer hordó valósult meg. Az amerikaiak viszont köszönik, hogy az OPEC felhozta 50 dollár fölé az olajárat, s a maguk részéről növelik a termelésüket, hogy profitáljanak a drágulásból. A tavalyi napi 8,9 millió hordóról 9 millióra bővült a felhozataluk, s egyre több, korábban leállított kutat helyeztek ismét üzembe.
A világpiaci kínálat visszafogása mellett lélektani hatások is felfelé tolják az árat. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ötéves kitekintésében arra figyelmeztet, hogy a kereslet elsősorban a fejlődő országok részéről növekedni fog, de ha az olajipar nem kezdi meg az új mezők feltárását és munkába állítását, akkor a termelés nem tud lépést tartani az igényekkel, ez pedig könnyen az árak elszállásához vezethet.
Az Exxon meghallotta az IEA vészkiáltását, s kedden tíz évre szóló, 20 milliárd dolláros fejlesztési programot hirdetett a Mexikói-öböl mentén lévő egységeinél, 12 ezer új munkahely ígéretével. A globális keresletet átmenetileg a jövő szerdán esedékes amerikai kamatemelés is visszafoghatja, a dollár erősödése beépül az árakba, s az olaj – a többi dollárelszámolású nyersanyaghoz hasonlóan – megdrágul a feltörekvő országok számára. Rövid távon viszont a Brent a hordónkénti 55-56, a WTI az 53-54 dolláros szinten mozoghat az elemzők szerint.
