Az Egyesült Államok visszavont egészségügyi reformja nem hozott nagy változásokat és várhatóan azok hatásai nem is lesznek tartósak a piacokon. A fejlemény inkább presztízsveszteség a Trump-adminisztrációnak, közvetlen hatást a biztosítótársaságokra és az egészségügyi cégekre gyakorolt. A piac eleve tudomásul vette, hogy a végül elbukott javaslat egy felvizezett verzió lett volna az eredetihez képest. "Most sokkal lényegesebb, hogy mi lesz az adóreform és az infrastrukturális fejlesztések sorsa. Bejelentették, hogy a kettőt együtt viszik végig és nem kizárt, hogy az adóreformba bekerülnek fontos elemek az egészségügyi elképzelésekből" – emelte ki Nagy András az Erste Befektetési Zrt. részvényelemzője.
– Maga a döntés március 24-én, pénteken este született, a piacokon múlt hétfőn csapódtak le a hatások, de mind az Egyesült Államokban, mind Európában hamar túltették magukat ezen a befektetők – hívta fel a figyelmet Nagy András. Szerinte a tőke egyáltalán nem kezdett menekülni, mindössze a Trump-rali emelkedéseit kihasználva realizálták néhányan a profitjukat. – Ez is csak 1-2 napig tartott és a bankszektort, illetve az infrastrukturális és a nehézipari cégeket érintette. Valódi hatásokat a gyorsabb reformok hozhatnak – hangsúlyozta Nagy András.
Trump azzal okozott csalódást, hogy az ígéretekhez képest lassabban mennek a változások, a „lokomotív láthatóan elakadt”. – A Trumpcare visszavonása azonban nem vette el teljesen a befektetők kedvét attól, hogy kockázatosabb eszközökbe tegyék a pénzüket – fűzte hozzá Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója. – Még csak homályosan látszik, hogy mit tudnak majd keresztülvinni a jövőben, de a piac egyelőre higgadtnak tűnik. A befektetők türelme azonban nem korlátlan. A kötvénybefektetőknek viszont pont attól fájna a fejük, ha túl hatásos gazdaságélénkítéssel rukkolna elő az amerikai vezetés, ami azzal járna, hogy a Fed-nek jobban rá kell lépnie majd a fékre.
Közben az Európai Központi Bank (EKB) politikájára is hatással vannak a Fed döntései. A kamatemelések várható folytatása megkönnyíti az EKB helyzetét, az európai monetáris politika így könnyebben kiszállhat a kötvényvásárlási programból és a kamatszint „normalizálásának” gondolata sem okoz majd óriási piaci feszültségeket. – Átmenetileg erősítheti az eurót, ha a kontinensen csökkenne a radikalizálódás miatti aggodalom, de gazdasági szempontból Európának jelenleg nem áll érdekében az euró árfolyamának emelkedése – emelte ki Forián Szabó Gergely.
Az EKB 2017 végéig tartja eszközvásárlási programját és ezt követően kezdi el a kivezetést. Ez várhatóan hasonló forgatókönyv szerint zajlik majd, mint a Fed-nél az Egyesült Államokban. Fokozatosan, havonta fogják majd vissza a kötvényvásárlás volumenét, így a program 2018 közepére futhat ki.
Annyiban más lehet a forgatókönyv, hogy míg a Fed az eszközvásárlások leállítás után emelt csak kamatot, addig Európában ez a kettő összecsúszhat. Ráadásul Európában negatív kamatok is vannak, az Egyesült Államokban ilyen nem volt, ebből extra kockázatok is keletkeznek. Az EKB így már az alatt megkezdheti az óvatos kamatemeléseket, amikor a kötvényvásárlások még nem futottak ki teljesen.
Mivel a tőkepiacokon csak átmeneti megingás volt tapasztalható, így a hagyományos menedékeszközök szerepe sem értékelődött fel. Az erős dollár hatásaként pedig a jellemzően nagy keresletet generáló kínai és indiai szereplők aktivitása is visszafogottabbá vált. A japán jen és a svájci frank tekintetében sincsenek lényegi elmozdulások. Az alacsony hitelminősítésű vagy nem is minősített, high yield kötvények iránt azért csökken az érdeklődés, mert bár azokkal magasabb hozam is elérhető, de a kamatemelés miatt a befektetők inkább az alacsonyabb kockázatú, de biztosabb eszközöket keresik és kerülik az extrém kockázatokat.
