Tíz százalék fölötti bővülést várnak az idén a lakáshitelek piacán a lapunknak nyilatkozó hitelintézetek, ami a tavalyi, közel 470 milliárd forintos új kihelyezés alapján mindenképpen 500 milliárd forint fölötti szerződéses összeget jelent. „A K&H Bank a jelzáloghitel-piacon 15 százalékos növekedéssel számol az idén, így a jelzáloghitel-piac nagysága elérheti a 600 milliárd forintot” – közölték lapunk érdeklődésére a hitelintézetnél. Ez – tették hozzá – elsősorban a pozitív növekedési kilátásoknak köszönhető, ami a hitelfelvételi kedvet a leginkább befolyásolja. Hasonlóan látják a helyzetet a CIB Banknál is, ahol mind a piac egészére, mind a bankra nézve 10-15 százalékos növekedésre számítanak a jelzálog-hitelezésben.
[caption id="" align="aligncenter" width="600"]
Kép: Móricz-Sabján Simon[/caption]
Az élénk lakossági érdeklődéssel párhuzamosan tartanak az egyeztetések a Magyar Nemzeti Bank (MNB) „fogyasztóbarát lakáshitel” minősítésének későbbi bevezetéséről is. A minősítés konkrét feltételeiről az MNB korábban annyit közölt: az érintett hitelekkel kapcsolatban követelmény, hogy a fogyasztók széles köre számára legyenek elérhetők, beleértve a családok otthonteremtési kedvezményében (CSOK) részesülő hitelfelvevőket is.
A minősítést emellett csak a könnyen érthető és összehasonlítható, egyszerű ügyintézés mellett felvehető, rejtett költségeket és árukapcsolásokat nem tartalmazó lakáshiteltermékek kaphatják meg. A terméknek biztosítania kell – hívta fel a figyelmet a jegybank –, hogy a jövőbeli fizetési kötelezettség mértéke hosszabb távon is kiszámítható legyen. Fontos kritérium még a fogyasztó megváltozott körülményeihez való rugalmas alkalmazkodás és a fogyasztóknak a hitelkiváltásokból eredő előnyök kihasználására való ösztönzése is.
A Portfolio.hu értesülései szerint azok a hitelek felelnének meg a kritériumnak, amelyek legalább három évig fix törlesztőrészlettel, legfeljebb harmincéves futamidővel rendelkeznek, és kamatfeláruk nem haladja meg a 2,5 százalékpontot.
A lapunknak nyilatkozó bankok szerint ugyanakkor több hitelkonstrukció is akad a kínálatukban, amely már most megfelel a jelenleg ismert kritériumoknak. A kamatfelár maximalizálásánál – hívták fel a figyelmet a K&H Banknál – fontos figyelembe venni a költségeket, a magasabb országkockázatot és a tőkekövetelmény-szabályozást, ami Magyarországon szigorúbb a környező országokénál. „Nem elképzelhetetlen, hogy legyen valamilyen maximum a kamatfeláraknál, de nagyon fontos, hogy hol húzzák majd meg ezt” – emelték ki a hitelintézetnél.
A jegybank adatai szerint az elmúlt években folyamatosan – bár lassuló ütemben – csökkentek a forintlakáshitelek kamatai Magyarországon: a szerződésekben szereplő átlagos érték nem egészen 4,6 százalékot ért el 2016 decemberében, ami 54 bázisponttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál, és 1,33 százalékponttal maradt el a 2014. végitől.
