EBRD: Magyarországon a legalacsonyabbak között a rossz hitelek állománya

Az EBRD, amely a közép- és kelet-európai bankrendszerek pénzügyi stabilitásának erősítését szolgáló Bécsi Kezdeményezés keretében figyeli a nem teljesítő hitelek alakulását, csütörtökön kiadott friss összesítésében kimutatta, hogy a régióban a tavalyi év második felére 52,6 milliárd euróra csökkent a rossz kinnlevőségek összege. Ez 8,2 százalékos csökkenés éves összevetésben, és a vizsgált térség hazai össztermékének (GDP) 4,3 százalékával volt egyenlő.

Az EBRD kiemelte, hogy a régió 18 vizsgált gazdasága közül csak három országnak, Magyarországnak, Macedóniának és Szlovéniának sikerült 10 százalék alá csökkentenie a nem teljesítő követelések rátáját a teljes hitelportfolión belül.

Hét országban ugyanakkor továbbra is 10 százalék felett jár a rossz kinnlevőségek aránya, és ezekben a gazdaságokban „még sok a tennivaló” – hangsúlyozza csütörtöki összesítésében az EBRD.

A bank szerint a térség sok országában állnak akadályok a nem teljesítő hitelek rendezése, illetve értékesítése előtt, és szerkezeti reformokra – például a peres eljáráson kívüli átütemezés jogi kereteinek megteremtésére, a követelésérvényesítési és fizetésképtelenségi eljárásokat szabályozó törvények erősítésére és a leírást akadályozó adójogszabályok eltávolítására – van szükség.

Az EBRD eggyel korábbi hasonló jelentése szerint a régióban 2015 végén még 55,5 milliárd euró volt a nem teljesítő kinnlevőségek összege; ez a vizsgált 18 ország hazai össztermékének 5,1 százalékával volt egyenlő, és a bruttó kinnlevőség-állomány 7,7 százalékát tette ki.

Az EBRD akkori kimutatása szerint a legnagyobb éves összevetésű javulás Magyarországon volt, ahol 2,6 milliárd euróval, 33,5 százalékkal csökkentek 2015 végére a nem teljesítő hitelek.

A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő tavaly stabilról pozitívra javította a magyar bankrendszer kilátását, és ehhez fűzött indoklásában szintén a nem teljesítő kinnlevőségek arányának szektorszintű csökkenését emelte ki.