A vártnál nagyobb mértékben, 2,45 millió hordóval csökkentek az Egyesült Államok olajkészletei – közölte tegnap az amerikai Energiainformációs Hivatal (EIA). A hír kezdetben enyhe megnyugvást hozott a piacon, a Brent hordónkénti ára 46 dollár fölé kapaszkodott, a WTI pedig majdnem elérte a 44 dolláros szintet, ám pár perccel később ismét visszacsúszott a jegyzés. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) kitermeléscsökkentési megállapodása látszólag eredménytelen, és továbbra sem lehet látni, mi hozhat tartós áremelkedést az olaj piacára.
Az ár lassan elérkezik arra a szintre, amikor már a minimális megtérülés is veszélyben van. A napokban adta ki a Fed Dallas az elemzését az amerikai WTI-termelők önköltségéről, eszerint 24–38 dolláros olajár fedezi a működési költséget egy már termelő kútnál, míg 46–55 dolláros szint kell ahhoz, hogy egy új kút nyereséges legyen. A WTI 43 dollár körüli árfolyamával tehát már nem érdemes hagyományos új kutakat üzembe helyezni. Ehhez képest az EIA adatai szerint zsinórban huszonkettedik hete nő az aktív fúróberendezések száma, ráadásul nagyjából ötezer olyan kút van Amerikában, amely minimális ráfordítás után termelhet.
Drasztikusan megváltozott az elmúlt hetekben a piaci hangulat – mondta a Világgazdaságnak Pletser Tamás. Az Erste Befektetési Zrt. olajipari elemzője hangsúlyozta, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség múlt heti jelentése, amely szerint az OPEC-en kívüli államok termelése jövőre napi 1,8 millió hordóval nő, nagyon érzékenyen érintette a piacot. A befektetők shortolásra rendezkedtek be, a spekulánsok és a hedge fundok árfolyam-alakító hatásával rövid távon nehéz szembemenni – mondta az elemző.
Aláássa az OPEC terveit Líbia és Nigéria is. A két ország a belső konfliktusai miatt kivétel a termeléscsökkentési megállapodás alól, mindkét országban nő a kitermelés. Líbia ráadásul a héten közölte: napi egymillió hordóra kívánja növelni kitermelését. Pletser Tamás megjegyezte: a megállapodást példaértékűen betartó szaúdiaknak egyre jobban elegük lehet a líbiai kitermelés felfutásából, és kérdés, mikor lépnek fel az észak-afrikai ország ellen. Úgyszintén komoly kockázatként említette Pletser a venezuelai helyzetet: bizonytalan, mikor tör ki egy polgárháború, és annak milyen hatása lesz az olajpiacra.
Hagyományosan a harmadik negyedév hozza el a legerősebb keresletet, de több tényező függvénye, hogy az árfolyam hogyan reagál erre. Az idén nem is várható nagy kiugrás: a kínai kereslet látványosan gyengül, pedig a legnagyobb olajimportőrnek nagy felhajtó szerepe volt az elmúlt évek piaci robbanásaiban.
Az olajhatalmak közül a szaúdiak és az oroszok magabiztosnak tűnnek: állításuk szerint az OPEC és a termeléscsökkentési megállapodáshoz csatlakozó államok önmérséklete elég lesz a piac stabilizálásához. Pedig mindkét országnak fáj a 45 dollár alatti szint: az oroszoknak 60, a szaúdiaknak 80 dolláros olaj szükséges a költségvetési stabilitáshoz – mondta Pletser. Sokak szerint nem véletlen, hogy a reformer hírében álló Mohammed bin Szalmán lett a szaúdi trónörökös, aki az Aramco olajvállalatot felügyelő tanács elnöke is.
Szinten marad a jövedéki adó
Miután a Brent típusú kőolaj hordónkénti átlagára az április 1. és június 15. közötti időszakban meghaladta az 50 dolláros szintet, 51,257 dollár volt, így júliustól nem változik az üzemanyagok jövedéki adója – tette közzé tegnap az adóhatóság a honlapján.
