BUX 43,468.28
+0.31%
BUMIX 3,801.11
+1.13%
CETOP20 1,824.74
-0.08%
OTP 8,930
+3.40%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.29%
+1.00%
ZWACK 17,400
+0.87%
+2.27%
ANY 1,540
0.00%
RABA 1,135
+1.79%
0.00%
+2.27%
0.00%
0.00%
OPUS 153.8
+0.52%
-4.00%
-0.74%
0.00%
+0.96%
OTT1 149.2
0.00%
-0.44%
MOL 2,900
-3.33%
+1.04%
ALTEO 2,780
+1.46%
-5.33%
+0.11%
0.00%
-0.85%
+5.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.34%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
0.00%
-2.88%
+0.48%
0.00%
+3.59%
+3.28%
GOPD 12,400
-0.80%
OXOTH 3,490
+0.58%
0.00%
NAP 1,230
+0.99%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Olaj után szénbányákba fektet a svájci cég

Licitcsata zajlik a svájci Glencore és a kínai Yancoal között a Rio Tinto ausztráliai szénbányáinak megszerzéséért.

Licitcsata zajlik a svájci Glencore és a kínai Yancoal között a Rio Tinto ausztráliai szénbányáinak megszerzéséért. A Dél-Afrikában született, de svájci és ausztrál állampolgársággal is rendelkező Ivan Glasenberg vezette Glencore egy már januárban félig-meddig tető alá hozott üzletet akar megtorpedózni azzal, hogy a kínai ajánlatra százmilliót rápakolva, 2,5 milliárd dollárt ígér az ausztrál szénbányákért. A Yancoal még a szénárak tavalyi erősödő trendjét látva tette meg ajánlatát, hogy a kínai ipar nyersanyagéhségét exportból, de saját leányvállalatán keresztül elégíthesse majd ki. Az árak azóta mérséklődtek, részint amiatt, hogy a fosszilis fűtőanyagot inkább megújuló forrásokkal próbálják kiváltani a légszennyezéstől szenvedő országban.

A Glencore nem hirtelen került a képbe, hisz szénbányái a Rio Tinto-bányák szomszédságában működnek, így azok megszerzésével, a termelés összevonásával rengeteg pénzt tudna megspórolni. Ráadásul itt az acélgyártásban használatos kokszolható szenet bányásznak, amelyre mindig lesz jó áron kereslet, szemben az erőművi felhasználásra termelt fűtőanyaggal. Utóbbi ára a MarketWatch elemzői szerint a jövőben is nyomott marad. Az itteni szénbányákban kitermelt szén döntő részét a Glencore a japán piacra szánja, ezzel védve magát a rapszodikusan változó kínai igények zavaró hatásától.

Nem véletlen tehát a Glencore érdeklődése. Glasenberg már 2014-ben is tárgyalt a Rio Tintóval, de akkor az üzletet épp saját vállalatbirodalmának küszöbönálló összeomlása akadályozta meg. A Glencore a világ legnagyobb bányászati és terménykereskedelmi cége volt akkor, ám a nyersanyag- és az élelmiszerárak zuhanása a csőd szélére sodorta, ahonnan csak tőkeemeléssel, adósságátütemezéssel és eszközeinek eladásával tudott kikecmeregni. Azóta rendezte helyzetét, olyannyira, hogy részesedést vásárolt az orosz állami olajipari óriásban, a Rosznyeftyben, megvett egy kongói bányát, s közel 10 milliárd dolláros ajánlatot tett a Vénusz étolajat is gyártó amerikai Bunge élelmiszeripari és kereskedelmi vállalatra. A Glencore árfolyama a tavaly januári mélypont óta kereken a négyszeresére nőtt, így egyike a legjobban teljesítő részvényeknek. Ha sikerül kiütnie a nyeregből a kínaiakat, akkor az üzlet finanszírozása érdekében a Glencore eladja kisebb szénipari érdekeltségeit. Így összességében 2 milliárd dollárnál nem költ többet a Rio Tinto bányáira, amivel adósságállománya is a vállalható kategórián belül marad. A Rio Tinto részvényesei június 26-án szavaznak arról, hogy a kínaiaknak adják-e el az üzletágat, vagy a Glencore-ral is leülnek tárgyalni.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek