A jegybank monetáris tanácsának keddi kamatdöntő ülése a hét legfontosabb eseménye, annak ellenére, hogy a piacon arra számítanak, a testület most is változatlanul hagyja a tavaly május óta 0,90 százalékon lévő alapkamatot. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerdán tájékoztat az államháztartás május végi helyzetéről, emellett kereseti statisztika is megjelenik. Csütörtökön teszi közzé a jegybank az inflációs jelentését, majd pénteken a kiskereskedelmi forgalom alakulásáról kaphatunk átfogó képet.
A májusi 2,1 százalék lett, ami ugyan megegyezett a piaci várakozásokkal, de az idei évi, havi inflációs adatok egyelőre lefelé mutató kockázatot jelentenek az MNB előrejelzésére, ami az erős makrogazdasági fundamentumokkal együtt erősödési nyomás alatt tartja a forintot – véli Módos Dániel, az OTP Bank makroelemzője.
Ennek a kettősségnek volt köszönhető egészen a közelmúltig, hogy az MNB lazító intézkedései (jegybanki betétállomány szűkítése, FX-swap-állomány felduzzasztása) ellenére a forint nem gyengült érdemben 310 forint fölé. Az elmúlt hetekben aztán a forint az euróval szemben 306 alá is erősödött, ami bőven az MNB 310 forintos komfortzónája alá esik.
Előretekintve, az MNB számára az az ideális, ha nem engedi tovább erősödni a forintot, ezért várakozásunk szerint az MNB a jövő heti kamatdöntő ülésen változatlanul hagyja az alapkamatot, míg a 3 hónapos jegybanki betét mennyiségi korlátját (cap) 500-ról 300 milliárd forintra csökkenti – prognosztizálja a szakértő. A lépéssel a bankrendszer többlet-forintlikviditása emelkedik, ami így a rövid hozamok leszorításán keresztül a forint árfolyamának gyengülése irányába hat. Továbbá jövő héten nem lesz FX-swap-lejárat, de elképzelhető, hogy a jegybank újabb FX-swap-aukcióval növeli az állományt. Ezenfelül az elkövetkezendő 3 hétben összesen 300 milliárdnyi FX-swap jár le, illetve július 4-én 760 millió eurónyi devizakötvényt fizet vissza az ÁKK, így a jegybanknak a kamatdöntő ülés után is lesz lehetősége finomhangolni az árfolyamot, ha azt szükségesnek ítéli. A fenti intézkedés(ek) megvalósulása esetén a forint gyengülésére számíthatunk az euróval szemben – tette hozzá Módos Dániel.
Változóban van a külső egyensúlyi kép, a korábbi években látott, a 5–10 százaléka között mozgó nettó külső finanszírozási képesség (NFK), a folyó és a tőkemérleg együttese, kiegészülve a nettó tévedések és kihagyások egyenlegével, 2015 második fele óta apad, és megállt a folyó fizetési mérleg többletének emelkedése is. Mindez összhangban van azzal, hogy a robusztus belső kereslet egyre inkább importban csapódik le, emellett erősödik a működő tőke beáramlása is – mondta Dunai Gábor, az OTP elemzője.
Monetáris politikai szempontból fontos, hogy hogyan alakul a nettó finanszírozási képesség: a GDP több százalékára rúgó többlet mellett a hazai devizára jelentős felértékelődési nyomás nehezedik, míg ha az NFK nulla közelébe csökken, ez a hatás eltűnik. Az NFK az előzetes első negyedévi adatok alapján a negyedik negyedévi zéróértéken maradhat. Ugyanakkor gyakoriak a revíziók, ezért minden alkalommal érdemes figyelni a megjelenő adatokat – véli Dunai.
