Edzésben maradt a magyar gazdaság

Szerdán közli a második negyedéves magyar GDP-adat első gyorsbecslését a Központi Statisztikai Hivatal. Az erős, éves összevetésben 4,2 százalékos bővülést hozó első negyedév után ismét magas növekedési ütemre számíthatunk – legalábbis ez szűrhető le az összetevők havi alakulásából. A második negyedévben kedvező konjunktúraindikátorok érkeztek: az ipari termelés volumene 3,3 százalékkal, az építőipar 28,2 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 4,9 százalékkal emelkedett, a szálláshelyek vendégéjszakáinak száma pedig 13,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A lakásépítések száma és a hitelezési aktivitás is tovább nőtt, ezzel a szolgáltató szektor hozzáadott értéke is érdemben bővülhetett. Egyedül a mezőgazdaság teljesítménye csökkenhetett a múlt évhez képest, részben a gyengébb búzatermés, részben a madárinfluenza következtében csökkenő baromfiállomány miatt. Pellényi Gábor, az OTP Elemzési Központ stratégája szerint a gazdasági növekedés mérőszáma a második negyedévben is négyessel kezdődhet. Ha ismét 4 százalék feletti adat érkezik, az elemzők tovább emelhetik az idei GDP-növekedésre vonatkozó várakozásukat is, ami jelenleg a Focus Economics konszenzusa szerint 3,6 százalékos lehet.

Több európai ország is közli friss GDP-adatait, közülük is Németországot övezi a legnagyobb érdeklődés. A várakozások szerint az euróövezet legnagyobb gazdaságában az év második három havában tovább gyorsulhatott a növekedés, amit az elmúlt hónapokban beérkező ipari, kiskereskedelmi és külkereskedelmi adatok is alátámasztanak. Továbbá a német konjunktúraindexek is rekordmagasan vannak, elég a müncheni Ifo intézet mutatóit megemlíteni. Ráadásul az előretekintő bizalmi indikátorok szerint a német gazdaság ellenállónak tűnik az erősebb euróval és az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlási programjának leépítésével kapcsolatos hírekkel szemben. Az elemzői várakozások szerint a német gazdaság a második negyedévben 1,9 százalékos pluszt mutathat fel, amivel az egész évet jellemző növekedési rátája 1,8 százalékos lehet. Igaz, a javuló adatok és a magas szinten „beragadt” konjunktúraindikátorok alapján elmondható, hogy ennél magasabb növekedés sem elképzelhetetlen – véli Módos Dániel, az OTP elemzője. Ha a vártnál jobban bővül a GDP, akkor az erősítheti az eurót a dollárral szemben. Különösen azért, mert már hosszú hónapok óta nagyon feszesek a munkaerőpiaci kondíciók, ezért a német döntéshozók egyre inkább sürgetik az EKB-t, hogy normalizálja a monetáris politikát.

Olasz GDP-adatok is érkeznek szerdán: a várakozások szerint Itália az első negyedév 1,2 százalékos tempójáról 1,5 százalékra is gyorsulhatott, az pedig 2011 közepe óta nem látott ütemű növekedés lenne. Az ipari termelés legutóbbi adata is azt igazolja, hogy miközben kormányok jönnek és mennek Olaszországban, a gazdaság szép lassan erőre kap. Már hosszú ideje több befektető is a magas olasz államadósság és a rossz állapotban lévő bankrendszer miatt aggódik, emellett a periferikus országok törékeny helyzete is óvatossá teszi az EKB-t. A javuló olasz adatok azonban felbátoríthatják a szintén olasz Mario Draghi vezette intézményt, arra serkentve, hogy határozottabb lépéseket tegyen a szigorúbb monetáris politika irányába. Egy váratlanul jó olasz GDP-adat az euró erősödését vonná magával.

Számottevő gazdasági-pénzügyi hatása lehet még a héten az Észak-Korea és az Egyesült Államok közötti múlt héten kirobbant katonai-diplomáciai konfliktusnak, amely szerencsére megragadt az üzengetés szintjén, s remélhetőleg ott is marad.