Van még potenciál a török eszközökben

Csúcson jár az isztambuli tőzsde, a fő indexek 40 százalékos pluszban vannak már az idén – legalábbis török lírában számolva. A líra ugyanis folyamatosan gyengül, az idén 12 százalékot veszített értékéből a forinttal és az euróval szemben, de még így is kiváló befektetésnek bizonyultak az idén a török eszközök. „Saját devizában mérve a növekedés az infláció miatt igazán látványos” – mondta lapunknak Boér Levente, az OTP Alapkezelő portfóliómenedzsere. Törökországban a hozamkörnyezet eleve magasabb, az infláció 10 százalék körüli, ehhez társul még az évente 5 százalék körüli reál-GDP-növekedés, tehát maga a gazdaság nominálisan eleve 15 százalékkal bővül. Az idei bővülésbe a tavalyi alacsony bázis is segíthetett, a tavaly nyári puccskísérlet után rendkívül pesszimisták voltak a befektetők Törökországgal kapcsolatban, ez az álláspont mostanra megváltozott.

A külföldi befektetők egyébként imádják a kis-ázsiai ország részvényeit, csak júliusban 206 millió dollárért vásároltak a papírokból, az év első hét hónapjában pedig 1,8 milliárd dollár volt a nettó beáramlás – írja a Daily Sabah című török lap. A külföldiek kedvencei a bankpapírok, de mást is szívesen vesznek. Júliusban a Halkbank részvényeibe ment a legtöbb külföldi pénz, 55,2 millió dollárnak megfelelő összeg, a Turkcell távközlési cég 51,4 millió, az Emlak Konut ingatlanfejlesztő 36,5 millió, a Garanti Bankasi hitelintézet 34,3 millió, a Pegasus Airways légitársaság pedig 21,4 millió dollárt vonzott. A Sabanci Holdingba, amely Törökország második legnagyobb ipari és pénzügyi konglomerátuma, szintén befolyt külföldről 24,4 millió dollár.

„A szektorok közül a bankszektor volt az első fél év nagy nyertese” – mondja Boér Levente. A nem teljesítő hitelek állománya csökkent, a kockázati költségek is jobban alakultak a vártnál. A török állam ugyanis létrehozott egy hitelgarancia-alapot, amely befogadja a rossz hiteleket, és ezzel átveszi a bankrendszer veszteségeinek egy részét. A hitelezés emiatt meglódult az első fél évben, ami szintén pörgeti a gazdaságot. „Az alkotmánymódosítás óta ráadásul nincsenek terrorcselekmények, politikai nyugalom van, legfeljebb diplomáciai szóváltásokba keverednek egy-egy európai országgal” – teszi hozzá a szakértő.

A jövő azonban kétesélyes. A török piac értékeltsége most már korántsem olyan jó, mint januárban volt, de Boér szerint a bankszektor még mindig kissé alulértékelt. A bankrészvényekkel kapcsolatban az a nagy kérdés most, hogy az állami hitelgarancia-alap mennyire segíti a hitelintézeteket és a hitelezést hosszabb távon. A bankrendszeren kívüli cégek Boér szerint már kezdenek túlértékeltté válni. Pozitív irányba mozdíthatja még a piacot a török líra árfolyamának alakulása. A fizetőeszköz most elég olcsónak tűnik, számítani lehet a felértékelődésére vagy legalábbis a kamatkülönbözet által indokoltnál alacsonyabb leértékelődésére. „Ha az inflációt sikerülne a jegybanknak kordában tartania, a növekedést egy számjegyűvé tenni, akkor szép reálhozam alakulhatna ki a kötvénypiacon is. A diktatúra azonban épül – teszi hozzá Boér –, ez pedig politikai kockázatokat hordoz.”