Az euróövezeti jegybank a 2016 év végi adatok felhasználásával hat feltételezett forgatókönyv alapján vizsgálta meg, hogy milyen hatást gyakorol az adott nagybank kamateredményére és gazdasági tőkeértékére egy változó kamatkörnyezet. A váratlan monetáris szigorítástól kezdve a hitelezés befagyásáig terjedő kamatkockázati sokkok azt mutatják, hogy a 111 nagy euróövezeti bank többsége jól felkészült, ám 51 pénzintézet kényes helyzetbe kerülhetne a származékos termékek nagy állománya, illetve a kockázati számítás agresszív modelljei miatt.
Az Európai Központi Bank arra készül, hogy változtat a rendkívül alacsony kamatok és masszív eszközvásárlási program által fémjelzett monetáris politikáján, elkezdi leépíteni gazdaságösztönző céllal bevezetett intézkedéseit, megnyitva az utat a kamatemelések előtt.
Az EKB által vizsgált nagybankok többségénél a magasabb kamatok azt eredményeznék, hogy a bankok kamatjövedelemből származó haszna növekedne a következő három év során, de gazdasági tőkeértékük csökkenne. Összességében egy 200 bázispontos kamatemelés a vizsgált euróövezeti nagybankok kamateredményét idén 4,1 százalékkal, 2019-ben pedig 10,5 százalékkal növelné.
A kamatok mozgásával párhuzamosan azonban a bankok eszközeinek és kötelezettségeinek nettó értéke is változik. Így a 200 bázispontos kamatemelés a nagybankok gazdasági tőkeértékének 2,7 százalékos csökkenését eredményezné. Ha a kamatok a 2016 végi szinten maradnának, és a hitelezés stagnálna, a nagybankok kamateredménye 7,5 százalékkal csökkenne.
Egy kamatemelés azt is jelentheti, hogy a bankoknak hirtelen több tőkére lenne szüksége. A februárban elindított stressztesztekből kitűnik, hogy a vizsgált bankok közül elvileg 51 pénzintézet tőkeigénye akár 25 bázisponttal is emelkedhet, míg a maradék 60 bank tőkeigénye hasonló mértékben csökkenhet.
