Megugrott az ügynökök jutalékbevétele
Hiába szigorodnak folyamatosan a biztosításközvetítőkre vonatkozó szabályok, tavaly rekordot döntött az alkuszok és többes ügynökök árbevétele. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a szektorban dolgozó 446 cég – ezek közül 435 küldte meg az adatait a jegybanknak – csaknem 76 milliárd forintos árbevételt ért el, 9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A nyereségük is nagyobb lett: szektorszinten 8,8 milliárd forint, ami 7 százalékkal haladta meg a 2015-öst.
A jutalékbevétel tavaly 12 százalékkal 60,3 milliárd forintra nőtt, az életágban is hasonló mértékű volt a közvetítői díjak emelkedése. A folyamatosan szigorodó szabályok főleg az életbiztosítási jutalékokra hatnak. Az életbiztosítások után az alkuszok és többes ügynökök nem egészen 21 milliárd forintot tettek zsebre, ez ugyan jóval több a 2015-ösnél, de jócskán elmarad a korábbi csúcsoktól. 2008-ban és 2011-ben például az életbiztosítási ügynökök jutaléka megközelítette a 30 milliárd forintot. Az életbiztosításokkal foglalkozó ügynökök számára komoly érvágást jelentett a jutalékok csepegtetése, illetve maximálása. Jelenleg nem tehetnek többet zsebre 14 havi biztosítási díjnál, de azt is csak akkor kaphatja meg a közvetítő, ha az ügyfél már befizette a díjat a biztosítónak. Ezzel a csepegtetésnek nevezett módszerrel magyarázható, hogy 2015-ben drasztikusan leesett a jutalékok volumene. A tavalyi bővülés egyik oka a 2015-ről elmaradt díjak beérkezése lehetett.
A kilátások sem biztatók az életágon, ugyanis a szabályok az idén tovább szigorodtak. Korábban a teljes költségmutatót, amelybe beleszámít a jutalék is, csak a nyugdíjbiztosításoknál korlátozták, ettől az évtől viszont a többi életbiztosításra is kiterjesztették, emiatt az ügynökök jutalékát is csökkenteni kell. Tovább nehezíti a közvetítők életét az etikus életbiztosítási koncepció bevezetése, ami miatt szintén csökkenhetnek a jutalékok.
Miközben az életbiztosítások közvetítése egyre kevésbé éri meg az ügynököknek, a vagyonbiztosításokon egyre többet keresnek. Tavaly 39,35 milliárd forintnyi volt az együttes jutalék, 12 százalékkal nagyobb, mint 2015-ben, és közel járt a 2010-es rekordhoz. A jutalékok mennyiségét ezen az ágon egyértelműen a biztosításidíj-bevételek növekedése hajtja. 2016-ban a nem életági díjbevétel 9 százalékkal 447 milliárd forintra emelkedett, a növekedés egyik motorja a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szektor volt, amelynek díjbevétele 36,5 százalékkal nőtt tavaly. A vagyonbiztosítások után járó közvetítői díj az idén tovább gyarapodhat. Az első fél évben ugyanis a vagyonbiztosítási díjak utáni bevétel 9 százalékkal nőtt. Két számjegyű mértékben emelkedett egyebek között a szakmai felelősségbiztosítások díjbevétele, amiben szerepet játszhatott az építési felelősségbiztosítások kötelezővé tétele. A kgfb-díjbevételek 15 százalékkal emelkedtek 2016-hoz képest, de dinamikusan nő a vállalati vagyonbiztosítási, a casco- és az utasbiztosítási piac is.
