Jobban kell figyelni az online vásárláskor

Az év végén az internetes vásárlások száma hagyományosan jelentősen felfut – az idén még a szerényebb becslések szerint is legalább 20 milliárd forint értékű árut és szolgáltatást vásároltak a magyarok a neten a Black Friday és a Cyber Monday akciókon. A netes vásárlásokat megkönnyíti az is, hogy nyár óta a magyarok számára is megnyílt a legnagyobb közösségi portál piactere, s azon a bejegyzések mellett szaporodnak az internetes vásárlási ajánlatok is.

A növekvő forgalom miatt nőhet a visszaélések száma is. Híreink szerint már a rendőrség figyelmét is felkeltette az a csalási forma, ahol egy adott webshop a piaci ár töredékéért kínál márkás terméket, például napszemüveget. A vevő az akcióra ráharapva vásárol, s egy idő múlva – amit most az egyre hosszabbra nyúló szállítási határidők is növelnek – meg is kapja a csomagot az áruháztól. Abban azonban jellemzően egy gyenge minőségű hamisítvány van. Az ügyfél így abban a hiszemben, hogy a vásárlás tárgyában csapták be, akár még él is a termék visszaküldésére vonatkozó fogyasztói jogával, ám eközben a valódi célt az „áruház” már rég elérte: feltűnés nélkül az ügyfél bankkártyaadatainak birtokába jutott, és ezt jó pénzért áruba bocsátja a feketepiacon, az úgynevezett darkneten. Innentől a kártyaadatokkal bármikor visszaélhetnek.

Alapvető tehát, hogy vásárlás előtt igyekezzünk információkat szerezni a szolgáltatóról – ez nem egyenlő a szolgáltató honlapján fellelhető vélemények átböngészésével, hiszen azokat maga a kereskedő írhatja/moderálhatja. Emellett érdemes megfontolni, hogy egy roppantul kecsegtető, a valós piaci ár töredékéért kínált termék vásárlása ismeretlen kockázatokat hordozhat magában.

Érdemes az internetes vásárlásra külön bankkártyát tartanunk, amelyre alkalmanként csak a vásárlásra szolgáló pénzt töltjük fel. Ugyancsak érdemes tájékozódni a bankoknál, hogy létezik-e náluk úgynevezett 3D Secure védelem – ekkor az ügyfél a bank által kockázatosnak ítélt webhelyeken zajló fizetés előtt külön azonosítást kér, például sms-üzenetben.

Alapfeltétel, hogy nem kifejezetten fizetési szolgáltatóknál ne vagy csak kiemelt figyelem mellett mentsük le a kényelem érdekében a kártyaadatainkat. Ezen szolgáltatók adatvédelmi rendszerei jóval támadhatóbbak, mint a pénzintézeteké – nincs olyan hét, amikor ne érkezne hír, hogy ügyfelek adatait szerezték meg csalók ilyen-olyan szolgáltatótól, webáruháztól. A kérdés annak fényében nyer külön értelmet, hogy az Európai Unió döntése szerint 2018. január 13-tól élesedik a PSD II. direktíva, amely nem banki szolgáltatók számára is lehetőséget biztosít – ügyfél-felhatalmazás alapján – pénzügyi adatok banki lekérdezésére és azok gyűjtésére, tárolására.

Miután azonban azt a szabályozást, amely ezen szolgáltatók számára előírja, hogy milyen követelményeknek kell megfelelniük az ügyféladatok kezelése terén, csak a napokban publikálta a bizottság, s így a bevezetésre az EU-parlamenti elfogadás után 18 hónapos átmeneti időszak áll rendelkezésre, a következő hónapokban ez a fontos kérdés európai terepen még szabályozatlan lesz. Magyarországon a pénzforgalmi törvény őszi módosítása úgy hidalta át a helyzetet, hogy kimondta: a PSD II.-ben szabályozott kárviselési felelősség – függetlenül attól, hogy mikorra sikerül ezt az EU-ban kötelezővé tenni – nálunk 2019. január 1-jén száll át a bankokra. k kezelése terén, csak a napokban publikálta a bizottság, s így a bevezetésre az EU-parlamenti elfogadás után 18 hónapos átmeneti időszak áll rendelkezésre, a következő hónapokban ez a fontos kérdés európai terepen még szabályozatlan lesz. Magyarországon a pénzforgalmi törvény őszi módosítása úgy hidalta át a helyzetet, hogy kimondta: a PSD II.-ben szabályozott kárviselési felelősség – függetlenül attól, hogy mikorra sikerül ezt az EU-ban kötelezővé tenni – nálunk 2019. január 1-jétől száll át a bankokra. Így Magyarországon az EU-nál hamarabb lesznek ismertek és átláthatók a kárviselési szabályok. Jó észben tartani, hogy a fenti időpontig a külső szolgáltatókat adatok kezelésével megbízó ügyfelek viselik az adatok kiszivárgásából eredő károkat, és végső soron polgári peres úton érvényesíthetik majd ezt az általuk megbízott szolgáltató felé.