BUX 43,662.95
-1.10%
BUMIX 3,808.63
+0.43%
CETOP20 1,884.01
+0.01%
OTP 9,358
-1.70%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-0.29%
0.00%
ZWACK 17,500
+1.16%
0.00%
ANY 1,565
-0.95%
RABA 1,120
+1.82%
0.00%
+0.78%
0.00%
+1.43%
-1.17%
-6.53%
+0.90%
0.00%
+0.43%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,886
-2.30%
+0.39%
ALTEO 2,950
+3.51%
0.00%
+0.22%
0.00%
-5.08%
+0.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
-0.44%
+0.51%
+0.43%
-1.21%
-2.86%
+1.93%
+0.92%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Kedvezőbb adókulcsa lesz a béren kívüli juttatásoknak

Jövőre az idei mintegy 44 százalékról 40,71 százalékra csökken a béren kívüli juttatások, köztük a pénztári megoldásokhoz nyújtott munkáltatói támogatások adója.

Kravalik Gábor a munkaerő megtartása szempontjából is kedvezőnek nevezte a közel 3 százalékpontos adókönnyítést. Az ÖPOSZ elnöke kiemelte: jelentősen segítheti az öngondoskodás elterjedését, szerepének növekedését az, hogy a 2018-ra érvényes szabályok szerint a béren kívüli juttatások, köztük az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári tagsághoz adható munkáltatói támogatások adókulcsa 40,71 százalékra csökken az ez évi 43,66 százalékról.

Kravalik Gábor ismertette: a szövetség felmérést végzett a munkáltatók között, hogy a vállalkozások, illetve az állami intézmények hogyan vélekednek a cafeteriához kötödő munkáltatói támogatásokról.

Kiemelte: a felmérés szerint a munkáltatók cafeteria-juttatásokkal kapcsolatos döntéseiben közel 30 százalékos súllyal esik latba azok mindenkori adózása. A pénztárszövetség több mint 300 munkáltató véleménye alapján kimutatta, hogy a béren kívüli juttatásoknak szerepe van mind a munkaerő-toborzásban, mind abban, hogy egy-egy munkáltató meg tudja-e tartani a dolgozóit – a munkáltatók 61 százalékának volt ez a véleménye. A megkérdezett multinacionális és nagy cégek, illetve az intézmények vezetőinek 74 százaléka vélte úgy, a pénztári juttatásoknak munkaerő-megtartó szerepük van.

Kravalik Gábor rámutatott: az ÖPOSZ felméréséből az is kiderült, hogy a munkáltatók többsége szerint kedvező lenne egy új ösztönző elem bevezetése, amely a munkáltatók és a munkavállalók együttműködésén át teszi lehetővé a pénztárakon keresztüli kedvezményes öngondoskodást.

Elmondása szerint a munkáltatók közel 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy örülne és szívesen bevezetné a Századvég Gazdaságkutató Zrt. és a pénztárszövetség által javasolt konstrukciót. Ennek lényege, hogy a magánszemélyek és vállalatok állami ösztönzők segítségével együtt vállalnának szerepet az előtakarékosságban.

A javaslat alapján a mostani kedvezmények átalakítása révén a munkáltatói pénztári juttatás után is adókedvezményt kapnának a munkavállalók, ha a munkáltatótól kapott juttatás mellett ők maguk is vállalnak egyéni befizetést. A kedvezmény a cafeterián belül, vagy azon kívül is érvényesíthető lenne – tette hozzá Kravalik Gábor.

A dolgozók is támogatják a felvetést

Arra is kitért, hogy a felvetett konstrukció iránti nyitottságot a lakosság körében már nyáron kimutatták, az NRC kutatócentrum reprezentatív felmérése alapján akkor tízből hat megkérdezett dolgozó támogatta a felvetést. A megkérdezettek 65 százaléka számára fontos, hogy a munkáltatója anyagilag is támogassa az egészség-tudatos magatartást, az egészségpénztári tagságot.

Az elnök szerint fontos, hogy javaslatuk alapján a munkáltató által adott pénztári juttatás egyszerre ösztönözné a vállalati és az egyéni befizetéseket, amit az állam így egy létező kedvezmény kiterjesztésével jelentősen ösztönözhetne. Elmondta: a csak egyénileg takarékoskodó pénztártagok továbbra is megkapnák az egyéni befizetéseikre most járó, évente 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adó-visszatérítést.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek