Megvalósíthatatlan a jövő évi ukrán költségvetés a szakértők szerint

Mostanáig tartott ugyanis, hogy összegereblyézzék az annak elfogadásához szükséges szavazatmennyiséget. Első olvasatban a 450 fős kijevi ráda 260 képviselője támogatta a kormány pénzügyi tervét. Végső döntés a napokban születhet, de a pénzügyminisztériumnak addig több ponton is át kell dol­goznia az előterjesztést, mert még

a nagyobbik kormánypárt, az állam­főt kiszolgáló Petro Porosenko Blokk több képviselője is kritikusan fogalmazott a dokumentum kapcsán.

Háromszázalékos gazdasági növekedéssel, 7 százalékos inflációval és 11 százalékos reálbér-növekedéssel számol a jövő évi ukrán költségvetés. A büdzsé mintegy 877,043 milliárd hrivnya (jelenlegi árfolyamon 33,7 milliárd dollár) bevételre épül, ami 13,7 százalékkal magasabb az ideinél. A kiadások 2017-hez képest 12,7 százalékkal növekednének, és 948,129 milliárd hrivnyát (36,46 milliárd dollár) tennének ki. A költségvetési hiányt 77,9 milliárd hrivnyára (közel 3 milliárd dollár) tervezték, ami a bruttó hazai termék (GDP) 2,4 százaléka.

Az ukrán államkasszát igencsak megviselik a 2018-ban lejáró hitelek törlesztésével összefüggő kiadások. Összesen 305,926 milliárd hrivnyát (11,76 milliárd dollár) kell visszafizetni, ebből 193,364 milliárd hrivnya a belső, 112,562 milliárd a külső adósság. A költségvetési tervezetben 29,3 hrivnya-dollár középárfolyam szerepel. A jelenlegi 3200 hrivnyás minimálbér 2018 januárjától 3723 hrivnyára emelkedik. Szociális kiadásokra összesen 122,7 milliárd hrivnyát (4,7 milliárd dollár) tervezett a kormány, ebből 55 milliárd állami rezsitámogatásra, 57,9 milliárd a rászoruló családok szociális segélyezésére megy el. Katonai kiadásokra 164,9 milliárd hrivnyát (6,34 milliárd dollár) szánnak, ami eléri a GDP 5 százalékát. Oktatásra 217,5 milliárd hrivnya (8,6 milliárd dollár) van beütemezve, míg az egészségügyre ennek csak a fele. Az Ukrajnában borzalmas állapotban lévő utak javítására 44 milliárd hrivnyát (1,69 milliárd dollár) készül elkülöníteni a kabinet, ami csepp a tengerben.

A büdzsé tervezete heves kritikákat kapott a képviselőktől és a gazdasági szakemberektől is. Az államfő frakciójának tagja, volt pénzügyminiszter, Viktor Pinzenik nem érti, hogyan nőhet 11 százalékkal a keresetek reálértéke, ha a gazdaság bővülése csak 3 százalékos lesz, az inflációt pedig 7 százalékon kívánják tartani. A GDP-bővülés arányát jócskán meghaladó költségvetési bevételek növekedését szerinte csak az infláció elszabadulásával és a hrivnya erősödő devalvációjával lehet majd biztosítani.

Egyöntetű vélemény, hogy a kijevi kormány nem tett egyebet, mint egyszerűen átmásolta az IMF elvárásai alapján az adatokat, amelyek köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. Egyetértés van abban is, hogy mostani változatában a helyi önkormányzatok lennének a legnagyobb vesztesei a 2018-as költségvetésnek, mivel miközben pénzeket vonnának el tőlük, nagyobb terheket tennének a vállukra. Idén a vámhivatalok túlteljesítéséből származó összegek 50 százaléka helyben maradt, útépítésre és más infrastrukturális fejlesztésekre lehetett fordítani, ám jövőre ez a gyakorlat megszűnne. Jelenleg a személyi jövedelemadónak a fele helyben marad, s csak a másik felét kell a központi büdzsébe utalni. Az első olvasatban elfogadott verzió szerint ez az arány 80-20 százalékra módosulna Kijev javára. Eközben a kormány átpakolná a helyi önkormányzatok vállára a szociális szubvenciók fizetését, a régiók az oktatási intézmények fenntartása, valamint az egészségügyi ellátás terén is a mostaninál nagyobb kiadásokkal számolhatnának.

Az ukrán költségvetés

11

százalékos reálbér-növekedéssel számol