Szárnyalások és mélyrepülések
Indexkövető stratégiával a venezuelai tőzsdén lehetett (volna) ebben az évben a legnagyobbat keresni, a részleges államcsődben lévő ország mutatója ugyanis 4220 százalékkal emelkedett idén. Csakhogy külföldi befektetők alig vannak a venezuelai tőzsdén, elsősorban a politikai kockázatok, a devizakiviteli korlátozások és az óriási árfolyamkockázat miatt. Meglepő módon a számos problémával sújtott gazdaságban a börze tulajdonképpen normális menetben működik, talány azonban, valójában kik is kereskednek, a forgalom ugyanis rendre marginális. Venezuelához kapcsolódó certifikátot és opciós befektetést sem találni a nemzetközi tőzsdéken, így nincs könnyű dolga annak, aki erre a kockázatos terepre merészkedne.
Az ukrán–magyar határ két oldalán idén már nem cigarettacsempész-útvonalakról, hanem a kijevi tőzsdén rejlő remek lehetőségekről volt érdemes egyeztetni. Északkeleti szomszédunk tőzsdeindexe 70 százalékkal emelkedett, holott a gazdasága egyáltalán nincs topformában, a GDP 2,1 százalékkal bővült a harmadik negyedévben.
Kiugróan magas emelkedéssel zárt a mongol tőzsde 2017-ben, ahol az MSE Top 20 index 62 százalékkal került feljebb. Az emelkedés annak fényében meglepő igazán, hogy az ország GDP-je hat éve még 17 százalékos rekordnövekedést ért el, exporttermékeire (réz, szén) viszont azóta csökkenő kereslet mutatkozik, és visszaestek a külföldi befektetések is. Az idei évre vonatkozó kilátások is kedvezőtlenek voltak, a tavaly még stagnáló gazdaságot azonban, úgy tűnik, újra sikerült felpörgetni, a harmadik negyedév például 6,5 százalékos bővülést hozott. Az IMF októberben hitelt nyújtott az országnak, hogy megolajozza a fejlődési folyamatot.
A fentieken kívül további hét index emelkedett 25 százalékot meghaladó mértékben idén. A lett OMX Riga 35 százalékkal került feljebb, a kazah KASE pedig 59 százalékkal emelkedett. A mi régiónkat a lengyel tőzsde képviselte a legjobban, a WIG 20 idei 26 százalékos emelkedése a tizedik helyre volt elég a globális összehasonlításban. A globális vezető tőzsdeindexek közül a Dow Jones 24, az S&P 18, a Nasdaq 27 százalékkal emelkedett eddig. Az amerikai gazdaság kitűnő helyzetben van, növekedésének mértéke meghaladja a pénzromlásét, míg több fontos makrogazdasági mutató rég látott pozitív szintre ért.
Rendkívül rossz éve volt a katari tőzsdének, a QE indexe 18,6 százalékkal morzsolódott le eddig. Pedig Katar a világ leggazdagabb országai közé tartozik, de az ellene Szaúd-Arábia és szövetségesei által júniusban meghirdetett embargó miatt bajba került a gazdasága, tőzsdeindexe pedig egy évtizede nem járt ilyen alacsony szinten.
A fél éve zajló tengeri, légi és szárazföldi blokád történéseit érdemes figyelemmel kísérni, annál is inkább, mert Kataré a világ egyik legnagyobb, több mint 340 milliárd dollárt fialtató állami befektetési alapja, amely olyan tőzsdecégekben is pakettel rendelkezik, mint a Volkswagen vagy a Royal Dutch Shell.
Az árfolyamesésre játszó befektetők a pakisztáni tőzsdehíreket követhették szintén nagy lelkesedéssel, a Karachi 100 index értéke ugyanis idén 16 százalékkal csökkent, amivel az alulteljesítők képzeletbeli dobogójának második helyét foglalta el. Az okok közt az első helyen a politikai bizonytalanság áll, a magyar BUX-hoz hasonlóan 38 ezer pont környékén mozgó indexük idén többször is napon belül zuhant 1000 vagy annál is több pontot.
A harmadik legrosszabbul teljesítő börze idén az ománi volt, noha ezt az országot nem sújtotta semmilyen gazdasági szankció. Az MSM 30 12 százalékos visszaesést szenvedett el az év eddig eltelt szakában.
