Korábban voltak olyan vélemények, hogy az eurózóna vártnál erőteljesebb növekedése arra készteti az EKB-t, hogy szeptemberben hagyjon fel a kötvényvásárlási programmal, engedve néhány központi bank, így elsősorban a Bundesbank sürgetésének.
Forrás: Daniel Roland/AFP
A piac úgy értékelte, hogy Draghi utalt ugyan az euró erősödésének veszélyeire, de szavai nem minősíthetők verbális intervenciónak az árfolyam leszorítása érdekében. Az euró így tovább erősödött, a közös valutát 1,2511 dolláron jegyezték.
Az euró felértékelődése fejtörést okoz a jegybanknak, mert megdrágítja az euróövezeti országok exportját, ugyanakkor leszorítja az importárakat, még inkább megnehezítve, hogy az áremelkedés üteme közelítsen az EKB két százalékhoz közeli inflációs céljához.
Az EKB kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott az irányadó kamaton, és bejelentette, hogy a havi 30 milliárd eurós eszközvásárlási program szeptember végéig folytatódik, és szükség esetén időben és méretében kiterjeszthető.
Az EKB 2015 márciusában kezdte meg a kötvényvásárlási programot, hogy pénzbőséget teremtve ösztönözze a gazdaságot, és attól tartva, hogy krónikussá válik az alacsony vagy negatív infláció. A programot azonban előbb utóbb be kell fejezni, mert elfogynak a megvásárolható kötvények, de azért is, mert az ultralaza monetáris politikának az EKB igazgatóságán belül is van ellenzéke. Különösen német részről hangsúlyozzák, hogy az ingyen pénz lehetővé teszi a szükséges reformok késleltetését, kiiktatja a rendszerből a saját erőfeszítésre támaszkodó öngyógyulás lehetőségét. Az EKB így egyfajta stabilitást teremt ugyan, de a versenyképességet károsító módon.
