Az új év beköszöntével folytatta a menetelést az olaj árfolyama, és a középtávú kilátások is kedvezők. Szaúd-Arábia az idén tervezi tőzsdére vinni állami olajvállalatát, a Saudi Aramcót, valamint Oroszországban elnökválasztást tartanak, így az olajnagyhatalmak magasabb olajárban érdekeltek. Ha pedig a WTI típusú kőolaj megvetné 60 dollár felett a lábát, az az amerikai palaolaj-kitermelés reneszánszát hozhatná magával.
Az elmúlt év során több egymástól független elemzés is arra jutott, hogy az amerikai palaolaj-kitermelőknek nagy általánosságban a WTI olaj 50 dolláros hordónkénti ára szükséges ahhoz, hogy teljes egészében fedezni tudják a kitermeléshez kapcsolódó költségeiket. Miután a tavalyi negyedik negyedévben az árfolyam majdnem végig e szint felett tartózkodott, ismét nyereségessé válhat a szektor vállalatainak többsége. Az, hogy milyen mértékben reagálnak a palaolaj-kitermelők a stabilizálódó olajárra, az aktív olajfúró kutak számának alakulásából fog látszani, amely adat tipikusan 16-20 héttel követi az olaj árfolyamának mozgását.
Mindez alapján a következő hónapokban nagyjából 30 százalékkal emelkedhet az aktív olajfúró kutak száma az Egyesült Államokban. Ez pedig kifejezetten az olajipari technológiát szolgáltató cégeknek lehet kedvező, amelyek áldozatai voltak a 2014–15-ös olajáresést követő költségcsökkentő intézkedéseknek. Akkoriban e szolgáltatásokból hirtelen túlkínálat lépett fel, így a palaolaj-kitermelő cégek alkuerejüket kihasználva igen alacsony árakat tudtak kialkudni a szükséges technológiát szolgáltató cégektől. Most azonban ismét fordulhat a kocka, aminek következtében az olajipari technológiát szolgáltató vállalatok – mint a Halliburton vagy a Schlumberger – több milliárd dollárral javíthatnak eredményeiken.
