Kártyavárként omlott össze a második legnagyobb brit építőipari társaság

A világszerte több mint 43 ezer főt, közülük brit földön 20 ezret foglalkoztató Carillion másfél milliárd fontos adósságát nem tudta határidőre rendezni, működése részben leállt, részvényeinek kereskedését hétfőn felfüggesztették a londoni tőzsdén. A Carillion rendkívül szerteágazó tevékenységet végez, közintézmények százait üzemelteti a kórházaktól a börtönökön át az iskolákig, közétkeztetést nyújt, emellett közutak, autópályák és vasúti infrastruktúra fenntartásában és fejlesztésében vállal szerepet, de magas- és mélyépítésben is érdekelt. Jelenleg 450 állami fejlesztési projektben vesz részt, amelyek folytatását ígéri ugyan, de kérdés, hogy milyen formában. Júliusban kapott állami megbízást a Londont Észak-Angliával összekötő nagy sebességű vasútvonal kiépítésére. Félő, hogy a Carillion beszállítói, azaz főleg kis- és középvállalkozások körében is csődhullám söpör majd végig.

Segítség, megmentő egyelőre nem tűnt fel a láthatáron – jelentette be reggeli közleményében Philip Green cégelnök, a bankok (RBS, Santander UK, HSBC) ugyanis elzárkóztak az újabb, 300 millió fontos hitelnyújtástól. Az állam hamar jelezte, hogy közfeladatok ellátásában fennakadás nem lehet, viszont első lépésben elzárkózott attól, hogy mentőövet dobjon a vállalatnak. „Az adófizetők pénzén nem mentjük meg a Carilliont” – jelentette ki határozottan a miniszterelnöki hivatalt vezető David Lidington, akitől megkérdezték, hogy miért adtak akkor is nagy megbízásokat a cégnek, amikor az már három profitfigyelmeztetést is kiadott. A miniszter szerint a szerződéseket úgy kötötték, hogy azok teljesítését egy ilyen helyzetben mások rögtön át tudják vállalni. Az állam a csődgondnoknak folyósítja a szolgáltatásokhoz szükséges forrást, így az címkézetten oda jut majd, ahová szánták. „Aki az államnak dolgozik, az hozzájut a béréhez” – hangsúlyozta Lidington.

A felelősség boncolgatásából az ellenzék is kivette a részét: Rebecca Long-Bailey, a Munkáspárt iparért, energetikáért és gazdaságért felelős árnyékminisztere Theresa May kormányának tehetetlenségét hibáztatta az előre kódolható összeomlásért, s felszólított, hogy vizsgálják át a közszolgáltatások magánkézbe adásának PPP-konstrukcióban történő gyakorlatát – írja a The Guardian. Hasonló követelést fogalmaztak meg a szakszervezetek is, hibás lépésnek nevezve az állami feladatok kiszervezését. A munkáspárti Lord Andrew Adonis egyenesen az amerikai Enron-botrányhoz hasonlította az ügyet. A csődgondnok mellé kirendelt PwC könyvvizsgáló szakértői máris jelezték, hogy a részvényeseknek egy lyukas garas sem jut a csődeljárás végén.

A kétszáz éve alapított Carillion vesztében a Brexit miatt beérkező kevesebb megrendelés is közrejátszott, de a cég már jó ideje csúszott a beruházásaival – jegyzi meg a Reuters. Figyelmeztető jel volt, hogy júliusban emiatt 845 millió fontos leírásra kényszerült. Nyugdíjkasszája ma már 800 millió fontos hiányt mutat. A második legnagyobb brit építőipari vállalat legutóbbi, 2016-os mérlegében 144 millió font értékű eszköz szerepel, ami messze nem lesz elég a tartozásokra, ezért Michael Hewson, a CMC Market szakértője szerint a kormány nem ússza meg, hogy szerepet vállaljon a csőd rendezésében. Olcsóbb lett volna, ha London vállalja a 300 milliós hitel mögé kért garanciát, mint hogy magára hagyja a vállalatot. A csődből a konkurensek profitálnak, ez meg is látszik az árfolyamukon: a Serco 4,7, az Interserve 1,5, a Kier Group 0,8, míg a Balfour Beatty 0,6 százalékkal erősödött, jóllehet utóbbit 46 millió fontos veszteség érheti egy Carillionnal közös építkezése kapcsán.