Tovább javul a befektetők védelme
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÚj korszak köszönt be mától a pénzügyi intézményeknél. Életbe lép a tőkepiac struktúráját átalakító és a befektetők védelmét jobban szolgáló új, egységes európai uniós szabályrendszer, a MiFID II. irányelv és a MiFIR rendelet. Mindkettő célja az, hogy védje a befektetőket és növelje a tőkepiaci konstrukciók átláthatóságát.
A befektetési szolgáltatók, bankok és alapkezelők korábbi nyilatkozataik alapján már felkészültek az éjféli váltásra, amely nemcsak informatikai szempontból kihívás számukra, de több adminisztrációs terhet is ró rájuk. A befektetési tanácsadási szerződések megkötése előtt a szolgáltatóknak és közvetítőknek már eddig is fel kellett mérniük az ügyfelek befektetési ismereteit, kockázatviselési képességét, mostantól azonban a kínált termék korábbi hozamait és annak az ügyfélre háruló költségeit is ki kell mutatniuk. Azt is el kell árulniuk, mennyi jutalékot kapnak a forgalmazott alapokért az alapkezelőktől. Ez elejét veheti annak, hogy az ügyfélnek legmegfelelőbb helyett a forgalmazónak legtöbb hasznot hozó konstrukciókat adják el. A költségek is átláthatóbbá válnak: az ügyfélnek csak a nyújtott szolgáltatásért járó díjat lehet felszámolni.
Egyes szolgáltatók komoly fejlesztésekkel készülnek erre: az OTP Bank például a honlapján elindított egy online költségkalkulátort direkt az új szabályozás miatt. Ezen bárki kiszámolhatja, hogy kétmillió forintnyi befektetés esetén mennyi díjat kell majd fizetnie, mennyi a vételi, a tartási és az eladási költség, sőt még az is kiderül, hogy az OTP mekkora jutalékot szakít a forgalmazótól.
Elkülöníti a MiFID II. a független és a nem független befektetési tanácsadást. Előbbinél a tanácsadó az ügyfél megbízásából ajánl tőkepiaci termékeket a befektetőnek, és tevékenységéért kizárólag tőle és nem a befektetési szolgáltatóktól kaphat díjazást. Ez egyébként Magyarországon ritka, idehaza általában az alapkezelők fizetnek a forgalmazóknak a befektetési jegyek eladásáért. Más országokban azonban előfordul, hogy az ügyfél fizeti ki a viszonylag magas vételi jutalékot.
Az új uniós szabályozás kibővíti a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti eszközeit is. A jegybank, ha rizikósnak talál egy eszközt, vagy befektetővédelmi aggályai vannak, megtilthatja, illetve korlátozhatja a forgalmazásukat. Az egyik első termék, ami áldozatul eshet a hatóságok szigorának, az internetes határidős kereskedés lehet. Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) mindenesetre nemrég azt közölte, hogy a MiFIR alapján termékintervenciós lépésekre készül. A jövőben korlátozhatják, sőt akár meg is tilthatják bizonyos, a lakossági fogyasztók számára kiemelten kockázatos termékek, például bináris opciók, rolling spot forex és CFD-ügyletek forgalomba hozatalát, forgalmazását vagy akár az érintett pénzügyi tevékenységek végzését is. A hatóság a tőkeáttételek mértékét is limitálná, és kötelezővé tenné a pozíciók automatikus zárását, hogy az egyenlegek ne kerülhessenek mínuszba.
A MiFID II. az eddig nem szabályozott kereskedési helyszíneket szabályozza, így a tőzsdék és alternatív kereskedési platformok mellett létrejöhetnek szervezett kereskedési rendszerek is, például a származtatott termékekhez kapcsolódó vételi és eladási ajánlatok összehozására – írja az MTI. Az adatszolgáltatás is részletesebbé válik a jövőben, emellett az MNB hatásköre is szélesedik. A jegybank felügyelete alá bekerülnek például az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei.
A BÉT-en is felkészültek a változásokra
Az európai uniós MiFID II. szabályozás mai életbelépése a kereskedési rendszerben és az ajánlatbeviteli szabályokban is változást hoz. A BÉT december 29-én, a kereskedés zárása után törölte az összes, még a régi szabályok szerint beküldött és le nem kötött tőzsdei ajánlatot az azonnali piaci termékeknél. A derivatív piaci termékeknél az ajánlatokat tegnap este törölték. | B. A.
