A vártnál szigorúbb hangot ütött meg a brit jegybank elnöke

Változatlanul hagyta a monetáris kondíciókat tegnapi ülésén a Bank of England (BoE): a brit alapkamat 0,5 százalékon maradt, és nem változtattak a 435 milliárd fontos kötvényvásárlási program keretösszegén sem. A döntés a várakozásoknak megfelelt, ám az ülés után közzétett inflációs jelentés meglepte a piacot. A jegybank ugyanis közölte: ha a gazdaság a jelenlegi pályán marad, akkor „valamivel” korábban és „valamivel” nagyobb mértékben fog kamatot emelni idén, mint azt a legutóbbi, novemberi előrejelezésben valószínűsítette. Tavaly év végén még két emelést valószínűsített a monetáris tanács. A szigorodó kilátásokat a bank a globális tényezőkből eredő gazdasági gyorsulásból és az egyelőre erős inflációs nyomással indokolta.

A BoE 1,6-ről 1,8 százalékra emelte az idei évre vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését, ezt azonban nem hazai, hanem globális tényezőkre, különösen a szigetország legfontosabb kereskedelmi partnereinél, az Egyesült Államokban és Németországban tapasztalható keresletnövekedésre vezetik vissza.

A jelentés szerint a belső faktorok gyengék maradhatnak, kiemelték a gyenge hazai fogyasztást, a Brexit-szavazás óta látható beruházáscsökkenést, a munkaerőpiac egyre lassuló javulását, a munkaerő-bevándorlás visszaesését és az elöregedő brit társadalmat.

Az infláció 3 százalék közelében tetőzhet rövid távon, és ugyan lassulhat a következő években, de végig 2 százalék felett maradhat – áll a jelentésben. A magas inflációt főleg az olajár-emelkedésből és a font leértékelődéséből eredő magasabb importköltségek okozzák, a következő évben a külső faktorok jelentőségüket veszthetik, és a hazai folyamatok növelhetik majd az inflációs nyomást.

A piac a döntés után 70 százalékra teszi annak valószínűséget, hogy már májusban kamatot emel a BoE, míg az ülés előtt csak 55 százalék volt. A Bloomberg szerint egy augusztusi emelést már teljesen beárazták a befektetők, illetve még egy 2019. májusit is. A font kilőtt a vártnál szigorúbb hangnemre, 1 százalékot erősödött az euróval és 1,2 százalékot a dollárral szemben. Megugrottak az állampapírhozamok is, a 2 éves papír hozama 9,5 bázisponttal 0,71 százalékra, a 10 évesé 9 ponttal 1,63 százalékra emelkedett.

A jegybank ugyanakkor hangsúlyozta, hogy még mindig a Brexit a legnagyobb bizonytalansági tényező. Mint ismert, a kormányzat hatástanulmánya szerint három forgatókönyv valószínű a Brexit utánra. Az első verzió szerint az unió belső piacának tagjai maradnak a britek, de így is 2 százalékpontos GDP-veszteséget könyvelnek el. A második szerint szabadkereskedelmi egyezményeket kötnek, ám ez is 5 százalékpontos mínuszt jelentene, ha pedig egyezmény nélkül távoznak az unióból, akkor

8 százalékpontos veszteséget valószínűsít a kormány. Vannak még azonban, akik bíznak abban, hogy London visszakozik a Brexittől: Soros György az alapítványain keresztül 400 ezer fontot adományozott a Best for Britain szervezetnek, hogy abból Brexit-ellenes kampányt folytasson, és kiharcoljon még egy népszavazást a kilépésről.