Béklyót köt a gazdaságra az IMF

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelenlegi legnagyobb adósa 12,9 milliárd dollárral Görögország, Ukrajna 12,1 milliárddal a második. Az adósságlista harmadik helyén Portugália áll, de az ibériai ország „csak” 5,4 milliárd dollárral tartozik.

Andrij Reva ukrán szociális miniszter szerint a washingtoni székhelyű hitelező segítsége nélkül országa képtelen lenne elkerülni az államcsődöt. A legtöbb gazdasági szakértő ugyanakkor megkockáztatná az IMF-fel való szakítást, csak előbb törleszteni kellene a tartozást.

Olekszandr Ohrimenko elismert kijevi közgazdász szerint bármi áron is, de be kell fejezni az együttműködést a hitelszervezettel. A szakértő emlékeztetett, hogy 2014-ben még 4,3 milliárd dollárt, 2015-ben 7,5 milliárdot, 2016-ban és tavaly viszont már csak 1-1 milliárdot utalt az IMF, s eközben a gazdaság nem zuhant össze, ami szerinte azt jelzi, hogy nincs is rá szükség. Ohrimenko úgy ítéli meg, hogy a valutaalap csupán politikai nyomásgyakorlásra használja a hiteleit, attól reális gazdasági javulást nem lehet elvárni. Példaként Görögország még ma is szorult helyzetét hozta fel.

Kritizálta a hrivnya szándékos devalvációját, a kommunális szolgáltatási díjak drasztikus emelését, az ezekből fakadó erős inflációt. A kabinet 2017-ben 8 százalékos pénzromlással számolt, ehhez képest az infláció üteme elérte a 14 százalékot. A jegybank január végén 14,5-ről 16 százalékra emelte az alapkamatot, március 2-án pedig még tovább, 17 százalékra srófolta. Miközben az idei tervek 8,9 százalékos inflációról szólnak, januárban már 14,1 százalékot mértek.

Az elmúlt két évben 2-2 százalékkal bővült a gazdaság. A már idézett szakértő úgy számol, hogy ahhoz, hogy pozitív irányba fordulhasson az ország gazdasága, legalább 5-7 százalékos GDP-növekedésre lenne szükség, legalább hét-nyolc éven át töretlenül. Ám ezt nehezíti, hogy csak idén 4 milliárd dollárt kell törlesztenie Kijevnek, az elkövetkező négy esztendőben pedig összesen 20 milliárdot. És ez csak a külső tartozás, a teljes államadósság meghaladja a 2 ezermilliárd hrivnyát.

Ukrajna függetlenné válásakor, 1991-ben az ipar még a GDP felét adta, mára ez a szint 27 százalékra esett. Az akkori arányokhoz képest 37 százalékkal zsugorodott a nehézfémgyártás, 8 százalékkal a textilipar és 4 százalékkal a gépjárműgyártás. Ukrajna a posztszovjet térség egyetlen olyan országa, s a világ három államának egyike, ahol ma a GDP kisebb, mint harminc évvel korábban volt. Bortnik is úgy látja, hiába az IMF 26 éve íródó ukrajnai jelenléte, annak eredménye csupán az ipar leépülése, a gazdaság visszaesése, a gyártemetők sokasága, aminek legfeljebb a fémtolvajok örülnek.