Bolti logót kaphat az azonnali fizetés
A z átutalások meggyorsításán dolgozunk, de ez átalakítja a fizetési ökoszisztémát, amelynek keretében sokkal több történik majd annál, mint amit két éve gondoltunk, és még annál is, amit most gondolunk az azonnali fizetésről (AFR) – vélekedett Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a Portfolio.hu konferenciáján tartott előadásában. A jegybank stratégiai célja a hatékonyabb pénzforgalom, mely azon túl, hogy jelentősen csökkenti a fizetési forgalom társadalmi költségét, ügyfélélményt is nyújt.
Bartha Lajos szerint nem lehet pusztán informatikai kérdés az új rendszerre való átállás a bankok számára, mert az AFR versenyképességi szempontból lesz fontos a pénzintézeti körnek. A szakember példaként Kínát említette, ahol már bankfüggetlen szolgáltatók uralják az elektronikus pénzforgalom nagy részét, az ügyfelek nem a bankokon, hanem például az Alipay segítségével utalnak egymásnak. Ha a bankok felismerik az AFR-ben rejlő lehetőségeket, s a felhasználóknak ők nyújtanak gyorsabb, olcsóbb és kényelmesebb fizetési lehetőséget, akkor hosszú távon is ők határozzák meg a hazai pénzforgalmat. A bővülés a felhasználók mellett a szolgáltatást nyújtók körében is számottevő lehet, mert az, hogy egy másodlagos azonosító – például mobilszám – megadásával lehet majd azonnal, készpénzmentesen fizetni, a kereskedőknek is új lehetőségeket kínál.
Kulcskérdés lehet a költségek viselése, hisz az AFR – szemben az ügyfélnek ingyenes bankkártyás fizetéssel – utalásnak minősül, aminek az átlagos költsége most 100-150 forint. Bartha Lajos ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók nettó árbevétele annak ellenére is 320 milliárd forint volt tavaly az elektronikus fizetési tranzakciók után a jegybank számításai szerint, hogy a pénzforgalomnak csak 15-20 százaléka volt készpénzmentes. Az elektronikus fizetés arányának megduplázásával számottevő költségcsökkentés mellett is jelentősen nőhet a szektor bevétele – feltételezte a szakember.
Ma egy átlagos banki ügyfél havonta kevesebb mint két utalásos (egyedi utalásos és csoportos beszedési) tranzakciót teljesít. Ha ennek a 200-300 forintos átlagos költségét az utalások helyett a számla éves díjában érvényesítenék a szolgáltatók, akkor az AFR akár ingyenes is lehet. Igaz, a tranzakcióra extra terhek rakódnak, például a tranzakciós illeték vagy az utalások nagyságától független, 11 forintos zsíródíj. Szükség lehet tehát ezek csökkentésére vagy eltörlésére, amihez azonban az MNB mellett a kormány támogatása is elengedhetetlen. (A túlzott készpénzhasználat társadalmi költsége ismert a kabinet előtt. A Nemzetgazdasági Minisztérium a közelmúltban a bankkártya-elfogadó rendszer bővítését célzó POS-telepítési program kapcsán a Világgazdaságnak sokallta a forgalomban lévő készpénzállomány 5000 milliárd forint fölötti nagyságát, ami meghaladja a GDP 14 százalékát, miközben az uniós átlag 8 százalék körül mozog. Az MNB az évtized elején évi 100 milliárdra tette a túlzott készpénzhasználat költségét.)
Felpörög a kommunikáció
A jegybanki vezető szerint az AFR áttöréséhez fontos, hogy az ügyfelek is tudjanak a lehetőségről, ezért a következő hónapokban megerősödik a rendszerrel kapcsolatos kommunikáció. A jegybank reméli, hogy ebben a kereskedelmi bankok is részt vesznek majd. Bartha Lajos szerint vizsgálják annak lehetőségét, hogy az AFR önálló fizetési márkaként, saját logóval és elnevezéssel jelenjen meg a kártyatársasági emblémák mellett a kereskedelmi egységekben, így jelezve a vásárlóknak, hogy az adott helyen nemcsak bankkártyás, hanem AFR-fizetésre is lehetőségük van.
