A földkerekség tőzsdéi közül idén az egyik legjobban emelkedő a bukaresti börze a maga 13,5 százalékos emelkedésével. Ennél jobban 16,4 százalékkal csak az egyiptomi tőzsdeindex emelkedett. A jelentősebb tőzsdék közül csak a milánói 11 százalékos rali hasonlítható a látványos román emelkedéshez. A román tőzsdén egyébként átlag feletti 7-8 százalékos az osztalékhozam és a bukaresti fő indexébe a BET-be ezt nem számolják bele újra befektetésként.
Amennyiben ezt úgy számolnák, mint például a BUX-nál, akkor a bukaresti index 13,5 százalékos idei emelkedése még magasabb lenne. Ráadásul az Erste a tőzsdei árfolyamok további emelkedésére számít a jövőben Romániában.
A bank alapvetően kedvezőnek látja a makrokörnyezetet, emellett szerintük az húzza a piacokat, hogy a befektetők továbbra is arra számítanak, hogy fejlődő (frontier) piacból nemsokára átminősítik feltörekvő piaccá a románt. Ez újabb befektetőknek vonzhat a bukaresti tőzsdére. Az osztrák bank lendületes profitnövekedésre számít a bukaresti börze cégeitől. Az Erste a Romgazt, az OMV Petromot, a BRD-t, az Electricát és a Banca Transilvaniát felülsúlyozásra ajánlja, míg a Transelectricát és a Transgazt alulsúlyozásra.
Erősödik a spekuláció azzal kapcsolatban, hogy a román piac az úgynevezett feltörekvő (frontier) piaci besorolásból feljebb kerülve bekerülhet a fejlődő (emerging) piaci indexekbe. Az elmúlt hónapok indexesései ebből a szempontból duplán jól jöttek a román részvényeknek. A hagyományos feltörekvő piaci indexek a pénzkiáramlás miatt estek, ebből a románok viszont kimaradtak. Közben a befektetők a bekerülésre spekulálnak, ami felfelé hajtja az árfolyamokat
– hívta fel a figyelmet Gaál Gellért. A Concorde elemzője elmondta, hogy az elmúlt három hónapban a bukaresti tőzsde teljesítette azokat a forgalommal és közkézhányaddal kapcsolatos előírásokat, amelyek alapján felvehetik őket az MSCI régiós indexébe. „Legalább három papírnak hosszabb távon megfelelnie az előírásoknak, de az MSCI valószínűsíthető, hogy inkább megvárja amíg mind a három magabiztosan teljesítse a kritériumokat mert feltehetőleg el akarják kerülni azt, hogy esetleg gyorsan kikerüljenek. Azon a tőzsdén jellemzően látványosan megugrik a forgalom amelyikről felvesznek papírokat az indexekbe, hiszen sok olyan passzív indexkövető alap is van, amelyeknek kötelező módon tartaniuk kell ezeket a részvényeket” – tette hozzá Gaál Gellért.
Idén a legjobban, 27,3 százalékkal az OMV Petrom, 23,5 százalékkal a Banca Transilvania és 18 százalékkal a Romgaz emelkedett. Rajtuk kívül az SN Nuclearele, a BRD-csoport és a Fondul Proprietatea is több mint tíz százalékkal húzta felfelé a mutatót. Tíz százaléknál jobban csak két papír árfolyam esett idén, a villamosenergia-szállításban érdekelt Transelectrica és a magyar piacon a mobilszolgáltatását még mindig nem elindító Digi. Utóbbi társaság 12,9 százalékos mínuszban van.
A román részvények közül az OMV Petrom volt az egyik leginkább alulértékelt az értékeltségi mutatók alapján. Emellett a mindössze 20 százalékos közkézhányad miatti viszonylag alacsony likviditás is segítette az árfolyam növekedését az emelkedő olajár jellemezte piaci környezetben. Az OMV Petromnál jóval nagyobb hangsúlya van a kitermelésnek, mint a finomításnak, így profitálhatott az olaj drágulásából
– mutatott rá Gaál Gellért, aki szerint a kiemelkedő román gazdasági környezet is segíti a részvényeket. „A tavalyi harmadik negyedéves 8 százalékos növekedés még a kínait is felülmúlta. Az növekedése elleni harcban pedig emelkedik az alapkamat” – fűzte hozzá az elemző. A Román Nemzeti Bank 0,1 százalékponttal, 3,6 százalékra emelte szerdán az idei inflációs előrejelzését, az alapkamatot pedig hétfőn emelték meg 25 bázisponttal 2,5 százalékra.
Ez jól jön a romániai bankoknak, különösen a jó fundamentumokkal rendelkező BRD-nek és a Banca Transilvania-nak. A betét-hitel mutató a lengyel piacra jellemző 90 százalék helyett Romániában csak 74 százalékos, így nincs szükségük újabb betétekre a hitelezéshez és a kamatemelések után el tudják csúsztatni a betéti kamataik emelését. Így a kitáguló marzsból nagyobb profitra tehetnek szert.
A többségi állami tulajdonban lévő energetikai vállalatoknál pedig a kormányzat erős befolyással van a cégek eredményességére, amiből a befektetők is hasznot húzhatnak. Az állam érdeke, hogy a költségvetés finanszírozásához nagy osztalékot vegyen ki ezekből a társaságokból. A Fundul Proprietatea pedig részvényvisszavásárlási programokkal tartja stabilan az árfolyamot a vonzó osztalékhozama mellett
– mondta Gaál Gellért, aki nem látja akadályát annak, hogy az index tovább emelkedjen, hiszen az vállalatok értékeltségi különbségei még mindig jelentősek, még közép-európai régióhoz képest is.
