Tizenöt százalékkal csökkenhet a kőolaj ára

Szaúd-Arábia és Oroszország is növelné kőolaj-kitermelését azután, hogy az iráni és a venezuelai termelés csökkent. A WTI és a Brent is három és fél éves csúcson volt múlt hét elején, előbbi ára a hordónkénti 72,24, utóbbi pedig 79,8 dollárról kezdett el csökkenni az elmúlt napokban. Tegnap egy hordó WTI már csak 66,8, egy hordó Brent pedig 75,5 dollárba került az árupiacon.

„Az elmúlt hónapokban sokat drágult mindkét kőolajfajta, a befektetők az utóbbi hetekben kezdték el realizálni a profitjukat. A korábban felépült piaci pozicionáltság is alaposan megváltozott. Öt hete még húsz vételi pozíció jutott egy eladásra, azaz hússzor annyian vártak drágulást, mint csökkenést. Ez az arány a múlt hét elejére hét-egyre változott, pedig akkor még nem volt ismert Szaúd-Arábia és Oroszország múlt heti bejelentése” – mondta Gaál Gellért, a Concorde elemzője. „A kvótaemelésről szóló bejelentés hatására 8 százalékkal esett az elmúlt napokban a kőolaj ára, pedig mind Szaúd-Arábia, mind Oroszország kinyilvánította ezt a szándékát már az iráni szankciók újbóli bevezetésének felmerülésekor. Az OPEC-nek persze jó lenne egy hordónkénti 90 dolláros olajár, de a drága üzemanyag az Egyesült Államokban már erőteljesen gyengítené Donald Trump adócsökkentésének hatásait. Ezért az Egyesült Államokkal jó viszonyban lévő

Szaúd-Arábia nem támogatja a további drágulást” – tette hozzá Gaál Gellért, aki szerint a korábban beárazódott geopolitikai prémium tűnik el a kőolaj árából, hiszen csökkenhet az olajpiaci egyensúlytalanság a kínálat emelkedésének következtében. Az elemző szerint 12-15 százalékkal csökkenhet az olaj ára a korábbi csúcsához képest a paktumban részt vevő országok új kommunikációjának hatására, ugyanakkor nagyobb összeomlásra nem érdemes számítani. Gaál Gellért úgy véli, hogy a június 22-i OPEC-értekezletig fennmarad a bizonytalanság, egyértelmű irányt utána vehetnek a kurzusok. „Tavaly június óta erősen emelkedik a kőolaj ára, a drágulás azonban némileg megakadt annak hírére, hogy Szaúd-Arábia és Oroszország egymillió hordóval megemelné a termelését. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy Venezuelában 600-700 ezer hordóval csökkent a termelés, és a szankciók miatt Iránban is kieshet akár napi egymillió hordónyi. Tehát összességében szinte ugyanott van az OPEC és a hozzá csatlakozó országok kitermelése, mint korábban” – emelte ki Pletser Tamás, az Erste olajipari elemzője, aki rámutatott, hogy közben a kereslet növekedését napi 1,5 helyett csak 1,4 millió hordóra várja a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).

A WTI és a Brent közötti árkülönbség egy hete még 8 dollár alatt volt, de tegnapra 9 dollár közelébe emelkedett. „A texasi Permian mezőn olyan mértékben nőtt a kitermelés, hogy a vezetékrendszer és a vasúthálózat elégtelen volta miatt nem tudnak mindent elszállítani. Májusban az Egyesült Államokban kitermelt napi 10,7 millió hordóból 3,5 millió innen származott. A helyzet 2019 elején enyhülhet, akkor adnak át újabb kőolajvezetékeket” – hangsúlyozta az elemző. Az Ural és a Brent közti árkülönbség csökkent az elmúlt hónapban. Május elején 3,541 dollár volt a spread, míg most már csak 1,1 dollár. „Az Ural típusú kőolajból könnyebben lehet gázolajat finomítani, ezért megnőtt iránta a kereslet” – fűzte hozzá Pletser Tamás.