A banki hitelezés önmagában nem elég a gazdaság finanszírozásához

Három tényező miatt is fontos az MKB Bank számára a tőkepiac – mondta Balog Ádám, az MKB vezérigazgatója a Világgazdaság Tőzsdekonferencia 2018 rendezvényén. Bankként azért fontos a hitelintézet számára, mert egy egészséges tőkepiaccal működő gazdaságot lehet jól finanszírozni, és mint bank, az MKB is szeretne minél többet hitelezni egészségesen működő cégeknek. A másik tényező, hogy a tőkepiacnak sok esetben szüksége van olyan mennyiségi tudásra, ami a bankoknál megvan, és olyan tanácsadói, szervezői feladatokat ellátó cégekre, mint a hitelintézetek.

Harmadrészt pedig azért, hiszen az MKB-t magát is tőzsdére szeretnék vinni akár már jövőre.

Balog szerint szükség lenne Magyarországon egy átfogó tőkepiaci programra, hogy a gazdaságban lévő finanszírozási kérdéseket megfelelően kezeljék. A banki hitelezés ugyanis önmagában nem elegendő, bár valószínűleg az marad az elsődleges forrás a vállalkozások számára, emellett azonban a tőkepiacra is szükség lesz. Megvizsgálták, hogy a hitelhez képest a tőkebefektetések aránya az egyes országokban mennyire hangsúlyos. Az Egyesült Államokban van ennek a legnagyobb szerepe, Magyarországon és a térségben viszont magas a banki finanszírozás aránya. A háttérben számos tényező áll: a kultúra, a fejlettség és a szabályozás is rendkívül eltérő a különböző országokban – tette hozzá az MKB vezérigazgatója.

Balog kiemelte, számos olyan helyzet van, amikor a bankok nem tudnak hitelt nyújtani, tőkepiaci források bevonására van szükség. Főleg azokban az esetekben, amikor egy vállalkozónak van egy jó, innovatív ötlete, de a cég még nem indult be igazán.

Magyarországon csúcsra jár a gazdaság, a kihasználatlan kapacitások lassan eltűnnek. Az elmúlt években a pénzügyi egyensúlyt sikerült megteremteni, a hitelezés is beindult. A növekedést viszont eddig úgy sikerült elérni, hogy a munkaerőpiac és a már meglévő beruházások kihasználatlan kapacitásait használták fel, a további növekedésre már csak úgy lesz mód, ha beruházásokat hajtanak végre, ezek viszont tőkeigényes történetek.

Balog több példát is említett, köztük a kkv-kat, amelyek termelékenységi szintje elmaradott, ennek fokozásához is tőkére van szükség. Sok olyan vállalkozó is van, aki az 1990-es években épített sikeres céget, és most kiszállna, magyarországi befektetőt viszont hiába keres, kénytelenek külföldi kézbe adni a társaságot. A startup-cégeknek is tőkére van szükségük. Magyarországon erős ez a kultúra, de tíz startupból jó, ha egy sikeressé válik, így a finanszírozásukhoz bankhitellel nem oldható meg, tőkére van szükségük – fűzte hozzá.

A tőkefinanszírozás forrásai lehetnek az angyal-befektetőktől, akik kezdeti fázisban lévő cégekbe szállnak be. Emellett léteznek kockázati tőkecégek, amelyek már szabályozottabb formában működnek, és szállnak be a vállalkozásokba, ilyenek voltak a Jeremy-alapok. A magántőke világát tekintve Magyarország még le van maradva, pedig ezekre is szükség lenne, a gyakran ugyanis a magántőke-befektetők beszállása után tudnak a megjelenni a tőzsdén, így történt ez a Waberer’s esetében is.

Az MKB-nak is van még tennivalója a tőzsdére lépés előtt. Balog egy 20-30 százalékos pakett tőzsdére vitelét tartja ideálisnak, de hangsúlyozta: a végső döntést a tulajdonos hozza majd meg.

A tőzsdére lépés előtt szükség van egy hosszútávú stratégiára, meg kell hozni azokat a döntéseket, amelyek után a tőzsdén „fogyaszthatóvá válik” a bank, és megfelelő számokat kell produkálnia. Az MKB alapvetően vállalati bank erős treasuryvel, emellett van egy erős prémium- és privátbanki területe is. A digitális szolgáltatásokra is sok figyelmet fordított az elmúlt években, ezekre a területekre fog fókuszálni a jövőben is.