A kis brókercégeknél nagyobb a kockázat
Szépen alakult a tavalyi év a brókercégeknél: teljes forgalmuk 5,9 százalékkal nőtt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss kockázati jelentése szerint. A tőzsdei azonnali forgalom négyötöde a brókercégeknél csapódik le. A náluk lebonyolított tranzakciók összértéke 4722 milliárd forintot tett ki, 6,6 százalékkal többet a tavalyinál, a hitelintézetek 1103 milliárd forint értékben kötöttek ügyleteket a tőzsde azonnali piacán, ez 33,5 százalékkal magasabb a 2016-osnál. A brókercégek forgalomnövekedéséhez hozzájárult az is, hogy a tőzsdén kívüli forgalomban (OTC-piacon) lebonyolított tranzakcióik értéke 22,5 százalékkal 6779 milliárd forintra emelkedett.
A piaci koncentráció a befektetési vállalkozásoknál egyre magasabb. Az öt legnagyobb szereplő bonyolítja le az azonnali tőzsdei ügyletek 86, a származtatott ügyletek 88 és az OTC-forgalom csaknem 70 százalékát. Az ügyfelek értékpapír-állománya a brókercégeknél 2857 milliárd forintra gyarapodott, 14,8 százalékkal magasabb a 2016-osnál. A legtöbb ügyfélvagyon (48,3 százalék) befektetési jegyekben van, ezt követik a részvények 25,7 százalékos részesedéssel, a harmadik helyen az állampapírok állnak 20,6 százalékos aránnyal, ez utóbbi nő egyébként a leggyorsabban. A tartós befektetési számlák száma és állománya nőtt, a nyugdíj-előtakarékossági számláké pedig csökkent – mondta az MNB sajtóbeszélgetésén Laki Gábor igazgató.
Bár a szektor tőkemegfelelési mutatója jó, a brókercégeknél is vannak kockázatok. Ezek között említi az MNB a kártalanításokkal kapcsolatos kifizetéseket, amelyek főleg a kisebb méretű piaci szereplőkre hárítanak súlyos terheket. Náluk ez a jövedelmezőséget és a tőkehelyzetet is hátrányosan befolyásolhatja. A MiFID II. és a MiFIR előírásai szintén extra terheket rónak a szektorra.
Az alapkezelőknél alapvetően jó a helyzet, az általuk kezelt vagyon történelmi csúcson járt a múlt évben. Az ingatlanalapoknál a tőkebeáramlás felgyorsult, tavaly már 379 milliárd forintot tett ki. Az MNB ennek ellenére egyelőre mérsékeltnek látja az ingatlanalapok kockázatát. Szektorális szinten ugyanis ezekben az alapokban csupán 53,4 százalékon állt az év végén az ingatlanbefektetések aránya, azt azonban lapunk kérdésére válaszolva elismerték, hogy ezt az arányt folyamatosan figyelik, és a kockázat egyre növekszik. Tíz évvel ezelőtt a pénzügyi felügyelet az összes hazai ingatlanalapot felfüggesztette, miután egyes konstrukcióknál likviditási gondok léptek fel. Ilyen veszélyt azonban most nem lát az MNB.
