Hitelintézetek: 170 milliárd felett a profit

Első ránézésre gyengébbre sikerült az első negyedév a magyar hitelintézeti szektornak. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a magyar bankok az első negyedévben 171,87 milliárd forintos adózás előtti nyereségre tettek szert, ami csaknem 10 százalékkal elmarad a 2017. január–márciusi 190,5 milliárdos teljesítménytől. Az adatok összevetését megnehezíti, hogy a pénzintézetek a szabályozási kötelezettség miatt a magyar számvitelről a nemzetközi, IFRS szerinti számvitelre állnak át idén, s ez átalakítja a jelentési sorokat. Bár 21 hitelintézet még mindig a magyar számvitelt alkalmazza, az átállás további érdemi eltérést már nem fog okozni, tekintve, hogy az IFRS-t használók a szektor teljes eszközállományának 86 százalékát adják. Az első negyedév végén 59 hitelintézetből 41 hitelintézet volt nyereséges, 18 pedig veszteséget termelt, ám az összesített veszteségük alig haladja meg a kétmilliárd forintot.

A pénzintézetek adófizetési kötelezettsége 20 százalékkal, 12 milliárd forintra nőtt egy év alatt, a nettó profit így 159,87 milliárd forintot tett ki, ami 11,5 százalélékkal marad el a bázisnegyedév 180,5 milliárdos adatától.

A hitelintézetek mérlegfőösszege a 2017 végi auditált adatokhoz képest 1,9 százalékkal, 37 086 milliárd forintra emelkedett. A mostani adatok furcsaságát mindennél jobban mutatja, hogy a számokban megjelenő csökkenő profit mellett a negyedév végi 25,5 százalékos átlagos teljes tőkemegfelelési mutató szépen bővült az egy évvel korábbi 21,1 százalékhoz képest. A hitelintézetek éves átlagos eszközjövedelmezősége (ROA) 1,8 százalékról 1,7 százalékra csúszott, a tőkejövedelmezőség (ROE) az év végi 15,9 százalékról 15 százalékra „romlott”, de még mindig rendkívül magas.

A pénzintézetek nettó kamateredménye közel hárommilliárd forinttal, 194,3 milliárd forintra mérséklődött, ennél is jobban csökkent – 3,7 százalékkal, 120,5 milliárdra – a nettó jutalékeredmény. Ehhez képest magasnak tűnik a működési költségek 13,7 százalékos emelkedése, ám itt látni kell, hogy az IFRS szerinti számításban ezen a soron kell kimutatni a bankadót és a tranzakciós illetéket is. 2015 első negyedéve óta minden évben a korábban megképzett céltartalékok visszaírása szépíti a banki adatokat, ám ez idén tavasszal már csak 18,85 milliárd forint volt, fele a 2017. márciusi értéknek. A nettó hitelállomány 7,45 százalékkal, 18 368 milliárd forintra nőtt március végéig. Ezen belül a hitelezési fordulat továbbra is a vállalati oldalon látszik erősebbnek – ott a nettó hitelállományban a 6317,8 milliárdos adat 12,4 százalékos növekedés. A továbbra is tetemes visszafizetések miatt a lakossági hitelboom ellenére is csak 3,8 százalékkal nőtt egy év alatt az állomány: március végén a bankoknál 5367 milliárd forint lakossági hitelt tartottak nyilván. A nem teljesítő hitelállomány 11,2 százalékkal, 139 milliárd forinttal visszaesett. Így a nem teljesítő hitelek aránya az első negyedévében 6,5-ről 5,8 százalékra mérséklődött. A nem teljesítő hitelek aránya a vállalati területen 7,1 százalékról 6,4 százalékra, a háztartási oldalon 10,9-ről 9,2 százalékra olvadt. Az ügyfélbetétek állománya egy év alatt 11,6 százalékkal, 20 890 milliárd forintra nőtt, egy negyedév alatt 1,9 százalékos volt a bővülés.