Mégis megveheti az AT&T a Time Warnert

K ínos vereséget szenvedett kedden a washingtoni szövetségi bíróságon az amerikai Igazságügyi Minisztérium (DOJ), s vele együtt Donald Trump elnök. Richard Leon bíró ugyanis valamennyi kifogásolt pontban a felperes AT&T-nek adott igazat, s ezzel a szaktárca erőfeszítései szertefoszlottak, hogy megakadályozzák a legnagyobb amerikai távközlési vállalat és a Time Warner médiaóriás között született 85,4 milliárd dolláros felvásárlási ügyletet. A nem jogerős ítélet hírére az AT&T árfolyama 1,3 százalékot gyengült, míg a célpont, a Time Warner 5 százalék felett erősödött.

Az akkor még ötletszinten felmerült felvásárlás már a 2016-os elnökválasztási kampányban is forró téma volt: a demokrata Hillary Clinton fenntartásait hangoztatta, s rendkívül szigorú kormányzati eljárást javasolt az ügyben. Donald Trump kendőzetlen stílusában leszögezte, hogy elnökként ilyen egyesülést nem hagyna jóvá, mert azzal „túl nagy hatalom összpontosulna túl kevés kézben”. Az elnök motivációját emellett az is magyarázta, hogy a számára kellemetlen „híreket és álhíreket” közlő és felnagyító CNN hírcsatorna is része lenne az üzletnek, mint a Time Warner egyik meghatározó eleme. Trump olyan erőfölény létrejöttéről beszélt, amely nem szolgálja az amerikai fogyasztók érdekeit, megfelelő és sokoldalú tájékoztatásukat, emellett a verseny csorbításával, áremelésekkel okozna kárt az előfizetők tízmillióinak. Az engedélyért cserébe a cégek vállalták volna, hogy egyrészt csökkentik az AT&T-hez tartozó DirecTV kábelhálózat méretét, másrészt leválasztották és eladták volna a bűnbak CNN-t és a többi hírcsatornájukat, de ez kevésnek bizonyult. A DOJ kebelén belül működő, a felvásárlásokat engedélyező hatóság megmakacsolta magát, és gyenge lábakon álló magyarázattal hozakodott elő: azt állították, hogy a kábelen ezután saját tartalmat is szolgáltató AT&T áremeléssel és saját csatornáinak preferálásával szorítja ki riválisait. Ez még hagyján, de a szakértői véleményként csatolt anyag havi 45 centben, azaz 123 forintban számszerűsítette a 25 millió előfizetőt fenyegető kárt. Az őszi elutasítást követő, AT&T által kezdeményezett perben ez sorsdöntő baklövésnek bizonyult. A bizonyítás során a magyar nézők számára is ismerősen csengő nevű Daniel Petrocelli ügyvéd minden alapot nélkülözőnek titulálta a felvetést, mert az eleve hibás modellszámításokból indul ki. Olyannyira, hogy az egyesülés épp havi féldolláros megtakarítást jelent minden egyes előfizető számára. A cég azzal is érvelt, hogy az elutasítással gyakorlatilag kitiltanák a streamszolgáltatók – Netflix, Hulu, Amazon és társaik – dinamikusan fejlődő piacáról, ezzel korlátoznák a versenyt.

A felvásárlási és fúziós ügyek elbírálásakor irányadó Clayton-törvény 7. fejezete viszont azt mondta ki, hogy az ilyen ügylet akkor tiltandó, ha a hatására lényegesen csökken a verseny, vagy ha monopólium kialakításához vezet – írja elemzésében a Gizmodo. A bíróság azonban egyik felvetést sem látta megalapozottnak. Ráadásul az eddigi gyakorlat szerint a hasonló, vertikális, tehát a szolgáltatási kör szélesítését eredményező felvásárlásokat rutinszerűen hagyták jóvá Washingtonban. Emlékezetes, hogy a legnagyobb amerikai kábelszolgáltató és műsorszóró, a Comcast 2009-ben simán megvehette 12,8 milliárd dollárért az NBCUniversal médiacég 51 százalékát, majd teljesen magába olvasztotta azt. Tavaly a Georgetown University 22 év 52 vertikális felvásárlását elemezve arra a következtetésre jutott, hogy egyetlen esetben tiltotta meg kategorikusan az ügyletet a DOJ: 1998-ban, amikor a Lockheed és a Northrop fúzióját vétózták meg, noha a két vállalat akkor a katonai repülőgépek gyártásában világosan elkülöníthető területen dolgozott.