Oldódik a feszültség az olajpiacon

A WTI típusú kőolaj hordónkénti ára 1,5 százalékkal 64,72, a Brenté 1,6 százalékkal 73,52 dollárra csökkent tegnap délutánig, miután a befektetők már a lehetséges OPEC-döntést árazzák. A piac 500-800 ezer hordós napi kitermelésbővülésről szóló döntést vár az OPEC-tagállamok és a hozzájuk csatlakozó országok mai és holnapi értekezletétől. Az olajkartell legnagyobb szereplői közül Irán úgy döntött, feladja korábbi álláspontját, és belemegy a kvótaemelésbe, amelyet Szaúd-Arábia is szorgalmaz arra hivatkozva, hogy a második fél évben több kőolajra lesz szüksége a világgazdaságnak.

„A kiszivárgott hírek szerint közeledtek a résztvevők álláspontjai, miután Oroszország nyomást gyakorolhatott Iránra, hogy ne akadályozza meg a kvóták növelését. Eközben Oroszország és Szaúd-Arábia már eleve többet termel a most érvényben lévő megállapodásnál. A pontos adatok több hónapos csúszással érkeznek, de a tavaszi hónapokban már ez volt a trend” – mondta a Világgazdaságnak Gaál Gellért, a Concorde elemzője. Iránban a szankciók miatt napi 400 ezer hordós termelés eshet ki az ősztől, Venezuela kitermelése pedig a korábbi napi 2 millióról a felére csökkenhet jövőre az elmaradt beruházások miatt. Líbiában, ahol polgárháborús a helyzet, egy tározó felrobbantása miatt szintén 400 ezres kapacitás esett ki. „Ez azt jelenti, hogy az exporthoz nem tudnak félretenni kőolajat, a több helyről is kieső termelést pedig pótolni kell. Közben arra is figyelnek az arab országok, hogy ha a pár hónappal korábbi csúcsánál 5-10 dollárral drágább marad az olaj, akkor már megéri újabb olajpalamezőkön növelni a termelést az Egyesült Államokban. Például az amerikai–kanadai határvidéken fekvő Bakken és Niobrara formációk területén, ahol ráadásul olyan szállítási gondok sem merülnek fel, mint a texasi Permian mezőnél” – fűzte hozzá az elemző, aki szerint további drágulás 80-90 dolláros hordónkénti árnál már keresletromboló hatású lehet.

Az olyan nagy felhasználóknál, mint Kína és India, a 2016 óta csaknem megduplázódott árhoz hozzáadódik a helyi deviza dollárral szembeni gyengülése is. „Ezek miatt több mint 100-110 százalékkal is többet kell fizetniük. A keresletnövekedés 60 százaléka ezekből az országokból jön, így nem lehet figyelmen kívül hagyni őket. Ha nem tud megállapodni az összes részt vevő ország, akkor Szaúd-Arábia minden bizonnyal önkényesen emeli majd a kitermelését. Az általuk reálisnak ítélt

1 millió hordós plusz viszont már durva emelésnek számítana” – véli Gaál Gellért. Szaúd-Arábiának a tartósan 100 dollár körül mozgó ár megfelelő lenne, az ország ugyanis a világ legértékesebb energiavállalata, az állami Saudi Aramco részvényeinek a tőzsdei bevezetése előtt áll, s jó árat akar kapni az értékpapírjaiért. Khalid al-Falih szaúdi energiaügyi miniszter szerint egyébként az Aramco IPO-ja valamikor 2019-ben ideális lenne, de az időzítés nem kritikus fontosságú a királyság számára.

Vizsgálják az LNG-szerződéseket

Vizsgálatot indít az Európai Bizott­ság a világ legnagyobb cseppfolyósított­földgáz-szállítója ellen. A Qatar Pet­roleum elleni, szankciókat meglebeg­tető el­járás hírét közleményben erő­sítette meg Margrethe Vestager, az unió ver­senyügyi biztosa. A vizsgálat során bekérik és elemzik a katari cég és európai partnerei között kötött hosszú távú szállítási szerződéseket, azok záradékában ugyanis olyan kikötések is szerepelhetnek, amelyek korlátozzák vagy megtiltják a szállítmányok harmadik félnek történő továbbértékesítését. Vestager szerint ahogy a tőke, úgy a földgáz szabad áramlását is biztosítani kell az unión belül, az európai fogyasztóknak élvezniük kell az integrált energiapiac minden előnyét. | K. B.