Átmeneti árcsökkenés az olajpiacon

Jelentősen esett a két fő kőolajfajta jegyzésára hétfőn az árupiacon. A WTI hordónként 4,2 százalékkal 68,06, a Brent pedig 4,6 százalékkal 71,84 dollárra esett. Tegnap néhány tized százalékponttal még lejjebb csúsztak a kurzusok. Egyhetes viszonylatban a WTI 9,7, a Brent pedig 9,1 százalékkal zuhant. Az árakat a líbiai szállítási problémák megszűnése mellett az a hír mozgatta, hogy az Egyesült Államok kész haladékot adni az iráni szankciók bevezetésének ügyében „azon országoknak, amelyeknek több időre van szükségük az Irán elleni szankciók miatt kieső olajimportjuk pótlására” – nyilatkozta Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter.

„A közelgő novemberi időközi választások miatt Donald Trump amerikai elnök alacsonyabb benzinárakat akar látni az Egyesült Államokban. Emiatt hajlandók a szankciók alól ideiglenes felmentést adni néhány országnak, sőt az is felmerült, hogy a stratégiai olajtartalékokból is felszabadíthatnak néhány tízmillió hordónyit az árak leverésére. Közben Líbia is visszatért a világpiacra, ezzel a napi félmilliós kitermelése egymillió hordóra nő. Szaúd-Arábia is növelte már kőolajszállításait, mindez látványosan csökkentette az energiahordozó világpiaci árát” – mondta Pletser Tamás, az Erste olajpiaci elemzője a Világgazdaságnak.

Eddig két rendkívüli esetben szabadították fel a stratégiai készleteket: 1991-ben az Irak elleni támadáskor, illetve 2005-ben a Katrina hurrikán utáni időszakban volt erre szükség. Az első alkalommal 17,2 millió hordó kőolajat adtak el, a másodiknál 60 millió hordó volt a felajánlott mennyiség, de ennek a töredéke kelt el. Most 660 millió hordó kőolaj alkotja a stratégiai készletet. „Valós piaci hatást 20-30 millió hordó piacra dobásával lehetne elérni. Az Egyesült Államok napi kőolaj-felhasználása 18 millió hordó, így ennek a mennyiségnek 1-3 dolláros árcsökkentő hatása lehet. Az intézkedések néhány hónapra alacsonyabb árakat eredményezhetnek, ami valóban jól jöhet Trumpnak az időközi választások előtt” – tette hozzá Pletser Tamás.

Az Egyesült Államok félidős választásain a szenátus egyharmadára és a képviselőház mind a 435 tagjára voksolnak. „Jelenleg republikánus többség van mindkét házban, így az összes bizottsági elnöki poszt is Trump pártjának kezében van. Ez azt jelenti, hogy saját politikai napirendet valósíthat meg, és a Legfelső Bíróság új tagjának vagy esetlegesen tagjainak kinevezésével is évtizedekig konzervatív többség lehet a rendkívül fontos szervezetben” – hangsúlyozta Magyarics Tamás Amerika-szakértő, az ELTE egyetemi tanára. A keleti és a nyugati parti szavazók inkább demokraták, míg a közép-nyugati, texasi, illetve a Sziklás-hegységben élők inkább a republikánusokkal szimpatizálnak. „Őket az átlagnál sokkal jobban érinti a benzin drágulása, hiszen a vidéki gazdaság erre épül, és sok üzemanyagot használnak. Trump ezért ezzel is a támogatottságát akarja megőrizni. Így elkerülheti azt, hogy olyan patthelyzet alakuljon ki, mint Barack Obama első elnöksége idején. A novemberi esélyekről még korai beszélni, de nem véletlen, hogy Trump már az időközi voksolásra figyel, hiszen a demokraták célja, hogy ez már egyfajta referendum legyen az elnökről” – tette hozzá Magyarics Tamás.