Profitba vág a béremelési kényszer

A tőzsdei cégek is kivétel nélkül megérzik az akuttá vált munkaerőhiányt: mint körképünkből kiderül, elsősorban fizikai munkásokra, illetve informatikus szakemberekre van égető szükségük. A lapunknak nyilatkozó tőzsdecégeknél átlagosan 5-8 százalékkal emelték a fizetéseket. A Mol a fizikai dolgozók alapbérét 8, a szellemi munkát végzőkét pedig átlagosan 5 százalékkal növelte. Év elején 5 százalékos általános béremelés volt a Magyar Telekomnál, ahol tavaly 19,5 milliárd forintot fordítottak személyi kiadásokra. Az OTP nem válaszolt a kérdéseinkre. A Waberer’s csoportszinten átlagosan 7-8 százalékkal emelte a fizetéseket az utóbbi 12 hónapban. A fuvarozócég bevételei 15 százalékát fordítja bérekre.

A fluktuáció mértéke függ a munkakörtől. A Mol az IT mellett a villamosmérnöki, a gépészmérnöki, illetve a fizikai munkakörökbe talál az átlagosnál hosszabb idő alatt új kollégákat. Náluk a fluktuáció mindkét területen az átlagosnak mondható 2–6 százalék közötti. Juttatásokkal is próbálják erősíteni a munkatársak hűségét, ilyen a 850 ezer forintos egészségügyi szolgáltatáscsomag, valamint a 700 ezer forintos éves cafeteria, amelynek a jövője kérdésessé vált a szolgáltatást drasztikusan szűkítő parlamenti döntés miatt. A Richternél tavaly 7,5 százalékos volt a fluktuáció, 0,3 százalékponttal alacsonyabb a 2016-osnál, de magasabb a 2015-ös 6,6 százaléknál. A cég az üzleti tevékenységének bővülésével párhuzamosan növeli létszámát. „Tavaly 120 százalékkal több belépőnk volt, mint 2015-ben. Ebből az ötven év feletti új belépők aránya 5-ről 9 százalékra növekedett” – közölte Beke Zsuzsa, a társaság PR- és kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője.

A Magyar Telekomnál az ügyfélszolgálati területen a legjelentősebb a munkaerőmozgás. Az álláspiac drasztikus beszűkülését munkatársaik átképzésével próbálják ellensúlyozni. Már nemcsak az állásportálokon hirdetnek, hanem a LinkedIn szakmai közösségépítő oldalt is aktívan használják. Az IT-szektorban tapasztalható ágazati szintű munkaerőhiányt a cég is megérzi.

A Waberer’snél a sofőrök között a legnagyobb – bár csökkenő ütemű – a fluktuáció. Előfordul, hogy egy-két hét alatt találnak új kollégákat, de a legösszetettebb munkaköröknél ez négy hónapot is igénybe vehet. A sofőrhiányt iparági szintű problémának tartják, szerintük egyszerűen csökken a szakma népszerűsége.

Az ANY Biztonsági Nyomda a legmodernebb toborzási technikákkal próbál úrrá lenni a nehézségeken. „A munkatársak megtartására kiemelt figyelmet fordítunk szakmai képzésekkel és különböző támogatásokkal, munkaidőn kívüli programokkal” – közölte lapunkkal Zsámboki Gábor vezérigazgató.

Kulcskérdés a magasan képzett dolgozók megtartása

„A munkaerőpiacról hiányzó 300 ezer ember miatt kialakult bérnyomás a hazai tőzsdecégeknél éppúgy jelentkezik, mint más piaci szereplőknél” – mondta a Világgazdaságnak Kovács Bálint, az Equilor vezetőelemző-helyettese. Két végletet említett: egyfelől az alacsonyabb iskolai végzettséget igénylő munkaköröknél, másrészt a magasan képzett informatikusoknál mutatkozó krónikus hiányt. Előbbitől a Waberer’s, utóbbitól a Telekom szenved leginkább. „Az IT-képzés nem tud lépést tartani az igényekkel, a szektorban dolgozók válogathatnak az ajánlatokban, az informatikusokat már-már egymástól szipkázzák el a cégek. A többi blue chipnél a fő munkaterületeken jóval alacsonyabb a fluktuáció. A Richternél egy gyógyszerész vagy vegyészmérnök, a Molnál egy olajipari szakember jóval szerényebb kínálatból válogathat. Más tekintetben is különböznek a lehetőségeik, hiszen alapból nagyobb fizetési kategóriába kerülnek a szaktudásuk miatt” – tette hozzá a szakértő. Az utóbbi területeken inkább az újonnan érkező kollégáknál jelentkezhet bérnyomás. A kezdők magasabb bérigénye a tőzsdei cégeknél nem okozhat alapvető problémát. Kovács Bálint szerint az eredményességre gyakorolt hatás nagyban függ attól, hogy a teljes kiadás mekkora hányadát viszi el a bérköltség.

A kínálati oldalról hiányzó

300

ezer embert egyelőre nincs honnan pótolni